A nemzetközi helyzet fokozódik?

szalai zoltán

A hazai gazdaság működési kereteit nagyfokú nyitottsága miatt a nemzetközi gazdasági folyamatok szabják meg. A külkereskedelem és egyéb nemzetközi gazdasági együttműködési formák terén elsősorban az európai - főként az euróövezethez tartozó - országok gazdaságaihoz kapcsolódunk: külkereskedelmünknek több mint 70 százalékát ezzel a régióval bonyolítjuk, ami a nemzeti össztermék több mint felét jelenti. Ezen kívül a globális gazdasághoz is fontos szálak kötik a hazai szereplőket: a pénzügyi nyitottság, a külföldi tőkére utaltság miatt elsősorban az amerikai pénzügyi piacok folyamatai szabják meg a magyar gazdaság finanszírozásának feltételeit.





>> Nemzetközi gazdasági környezet



A nemzetközi gazdasági környezetet bizonytalanság jellemzi. Míg a nyár elején még többen reménykedtek abban, hogy a fellendülés az év második felében megkezdődhet, a nyár közepére ezek a remények meghiúsultak. Ennek legfontosabb okai: a technológiai szektor folytatódó válsága, a vállalati könyvelési anomáliák miatti bizalmatlanság, az ezek következtében elbizonytalanodó fogyasztási kereslet és lanyhuló beruházások az USA-ban, illetve Európában. A lassulás okai között kell említeni az újabb háborús kilátások miatti olajár-emelkedést és általános bizonytalanságot is. Így a fellendülést aligha várhatjuk 2003 közepénél korábban. A nemzetközi tőkepiacokon a felsorolt tényezők mellett egyes fejlődő országok (Argentína és más latin-amerikai államok, Törökország) hitelképességének megrendülése, illetve az európai pénzügyi intézmények (főleg biztosítók) hitelbesorolásának romlása is növelte a kockázatmentes hozamok feletti kockázati prémiumokat, és mára ismét a tavaly őszi terroristatámadások idején tapasztalt csúcson állnak (lásd a felső ábrán az EMBI indexet).





>> Belföldi makrogazdasági és pénzpiaci folyamatok



A hazai gazdaságban a május óta eltelt hónapokban ellentétes irányú folyamatok hatottak. A nemzetközi gazdaság stagnálása hozzájárult a magyar növekedési ütem lassulásához. A gyors bérkiáramlás és a növekvő (8 százalékos GDP-arányt meghaladó) költségvetési deficit növelte ugyan a belső keresletet, de egyúttal a makrogazdasági kockázatokat is. Ennek hatására az infláció mérséklődése lelassult, a belföldi szuverén adósság hitelbesorolását pedig a Standard and Poor''s - hasonlóan a lengyelekéhez és a csehekéhez - rontotta. Voltak azonban olyan tényezők is, amelyek javították a gazdasági kilátásokat. Ezek döntően a gyors EU-tagságot, azt követően pedig euróövezeti részvételt valószínűsítő döntésekről szóló hírek voltak. A nyár közepén a kormány nyilvánosságra hozta a középtávú gazdasági programját, ami megvalósítása esetén lehetővé teszi a gyors konvergenciát az euróövezethez. Kedvező hatást gyakorolt az ír népszavazás kimenetele novemberben, ezt követően az a novemberi brüsszeli bejelentés, hogy 2004-től hazánk tagja lehet az EU-nak, majd a bővítés pénzügyi feltételeivel kapcsolatos német-francia megegyezés. Ezek a hírek együttesen azt jelentették, hogy minden, előzetesen ismert akadály elhárult a 2004-es csatlakozás elől.

E hírek hatására a Moody's javította a devizában fennálló államadósság kockázati besorolását, mérséklődött a forinteszközök kockázati prémiuma és erősödött a forint árfolyama. Növekedett a bankközi devizapiac és az állampapírpiac forgalma is, hasonlóan a deviza-határidős piacokéhoz. Ezek a likvidebb piacok a kockázatkezelés eszközeinek bővülésével hozzájárulnak a piacok stabilitásához. A szóban forgó időszakban mind a deviza-, mind pedig az állampapírpiacokon az elmúlt időszakban a viszonylag mérsékelt árfolyam-ingadozások voltak jellemzők, mert mind a külföldi, mind pedig a belföldi befektetők nagyobb súlyt adtak a pozitív híreknek a kevésbé kedvező folyamatokkal szemben. A külföldiek elsősorban a hosszabb lejáratú állampapírok iránt mutattak érdeklődést, miközben csökkentették a részvényekben fennálló befektetéseiket.

A hazai makrogazdasági folyamatok az elmúlt időszakban előnytelen makrogazdasági kombinációhoz vezettek. A romló nemzetközi konjunktúra ellenére az aggregált kereslet belföldi elemei dinamikusan növekedtek a laza költségvetés és a termelékenység növekedési ütemét jóval meghaladó béremelkedés miatt. A lakosság ugyanakkor a magas bérnövekedési ütem ellenére egyre kevesebbet takarít meg, elsősorban a kedvező feltételű lakáshiteleknek köszönhető lakásépítési kiadások gyors növekedésének köszönhetően (lásd a 2. ábrán a lakossági kölcsönök grafikonját és keretes írásunkat). A költségvetési deficit növekedésével párosulva növekszik a folyó fizetési mérleg hiánya: a tavalyi 2,2 százalékról az idén várhatóan 5,1-re. E folyamatok növelik az inflációs kockázatokat, és szigorú monetáris kondíciók fenntartását teszik szükségessé.

A gazdaság növekedési ütemének lassulása miatt a beruházási tevékenység érzékelhetően visszaesett. Ennek hatására a vállalati szektor hitelkereslete csökkent.

A makrogazdasági kockázatok csökkentésének feltétele a kormány középtávú gazdaságpolitikai programjának végrehajtása, ezen belül is a költségvetési deficit csökkentése, valamint a termelékenység növekedésével összhangban alakuló béremelkedés. E feltételek teljesülése elősegíti, hogy a gazdaság növekedését jobban ösztönző monetáris kondíciók mellett is megvalósítható legyen a kormánnyal közösen kijelölt dezinflációs pálya. A költségvetési deficit tervezett ütemű mérséklése esetén a folyó fizetési mérleg hiánya az elkövetkező két évben várhatóan 5-6 százalékos GDP-arányos szinten stabilizálódik, amit középtávon fenntarthatónak ítélünk (lásd keretes írásunkat a fizetési mérleg fenntartható hiányáról).