Bizonytalan a pénzügyi egyenleg

Az évenkénti nettó pénzügyi egyenlegre vonatkozó előrebecslések a koppenhágai csúcs egyik fő alkutémájának számítanak, noha valójában szakértők szerint meglehetősen pontatlanok. Maga Juhász Endre főtárgyaló is csupán hipotéziseknek nevezte az ezzel kapcsolatban az EU által közzétett számokat, amelyek valós voltát (főként ami a magyar befizetési kötelezettségeket illeti) az elmúlt hónapok háttérben zajló egyeztetései során a magyar fél nem hivatalosan többször is megkérdőjelezte.

A fő vitatémát a csatlakozás utáni magyar importvámbevételek előrebecslése jelentette. Az unió szerint ugyanis a 2004-es magyar vámbevétel egyenlő lesz a 2001-essel, míg a magyar tárgyaló delegáció szerint 2001-2004 között is fennmarad a jelenlegi évi 8-10 százalékos növekmény. A két számítás közti különbözet akár százmillió euró is lehet. (Mint ismert, a vámbevételeket a csatlakozástól kezdődően havonta azonnal át kell utalni az EU-kasszába, igaz, az unió 25 százalékot rögtön vissza is utal a beszedés költségeinek fedezésére.)

Szakértők szerint rendkívül nehéz előre megbecsülni, hogy az uniós vámkódex csatlakozáskor esedékes átvétele milyen irányban változtatja meg a hazai vámbevételeket, hiszen a vámkulcsok egy része csökken, más részük nő, amiből kereskedelemteremtő, -megszüntető és -eltérítő hatások egyaránt származhatnak. Ráadásul az uniós vámkódex is minden bizonnyal változik még a csatlakozásig.

Mindennek dacára a háttérben zajló egyeztetések során az unió végül elvetette az ezzel kapcsolatos magyar észrevételeket, s a koppenhágai alku kezdete előtti számok (lásd a táblázatot) továbbra is a 2001-es magyar vámbevételi tényből indulnak ki - ami, ha a magyar számítás bizonyul helyesnek, akár évi százmillió euróval is alábecsülheti az uniós kasszába ténylegesen teljesülő magyar befizetést. Ennek azért van különös jelentősége, mert az uniós kasszával szembeni rossz egyenleg esetén fizetendő költségvetési kompenzációt viszont az előre jelzett egyenleg alapján számítja ki az EU.

Egyes tagállamok viszont éppen ellentétes irányú előrebecslési pontatlanságtól tartanak. Ezért Németország értesülésünk szerint Koppenhágában várhatóan javasolni fogja, hogy évenkénti utólagos egyenlegmódosítási rendszert vezessenek be, amely révén az előrejelzéshez képest kevesebbet befizető új tagot utólagos pótbefizetésre köteleznék. Ha a német javaslat átmegy, hazánk minden bizonnyal kezdeményezni fogja ennek ellenkezőjét: vagyis utólagos visszatérítésben részesítenék azt az új tagot, amely az előrejelzéshez képest többet fizetett be a közös kasszába.