Igent mond az uniós csatlakozásra a Fidesz
Ha igaz, hogy a belépés után további küzdelmek várnak ránk; ha igaz, hogy a belépés feltételei rosszabbak, mint azt valaha bárki is gondolta volna közülünk; ha a belépés feltételei számos ponton keresztezik a fair verseny, a józan ész és a méltányosság elvét, érdemes-e még így is belépnünk az Európai Unióba? - ezt nevezte Orbán Viktor volt miniszterelnök a Fidesz szombati rendkívüli kongresszusán a "kérdések kérdésének". Erre azonban, mint mondta, több szempontból is csak igen lehet a válasz. Az exkormányfő a felszólalók többségéhez hasonlóan - az "Európa a jövőnk, a hazánk" gondolatot kifejtve - hitet tett a nemzeti érdekek képviselete és a nemzeti értékek megőrzése mellett. Úgy fogalmazott: az olyanokat, akik a nemzetközi érdekeket helyezik előtérbe, régen moszkovitáknak nevezték, most "brüsszelitáknak" hívják.
A kongresszuson több felszólaló is bírálta a jelenlegi kormányt a 2003-as költségvetés miatt is, amely a Fidesz álláspontja szerint elfeledkezik a sikeres csatlakozás feltételeinek biztosításáról. Ez a megállapítás már abban a határozatban is szerepel, amelyet - a csatlakozás és az ehhez szükséges alkotmánymódosítás támogatásáról - a kongresszus hozott. A dokumentum felszólítja a kabinetet, tegyen meg mindent az uniós védzáradék ellen, és képviselje határozottan a magyar polgárok érdekeit. Orbán Viktor egyebek között kiemelte: ha minden, az EU által biztosított támogatást öszszeadunk, Magyarország 60 százalékkal kap kevesebbet, mint amennyi járna neki. Az uniós agrártámogatásoknak csak a 25 százalékához juthatunk hozzá, és a jelenlegi állás szerint arra sem lenne mód, hogy ezt a magyar állami költségvetésből kiegészíthesse a kormány.
A párt legmagasabb döntéshozó fóruma ülésén elfogadta azt a vitairatot, amely vázolja a csatlakozásig hátralévő feladatok mellett egyebek közt azt is, milyen szerepet tölthet be a Fidesz szerint Magyarország az unióban, s milyen hatások érik majd a csatlakozást követően.
