Kissé gyorsult a gazdaság
Az előzetes adatoknál kissé magasabb, 3,5 százalékos harmadik negyedéves GDP-bővülési ütemről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. (KSH). Az előző negyedévhez képest 0,9 százalékos a teljesítménynövekedés. Mindkét mutató kisebb gyorsulást mutat, ugyanakkor a szerkezeti adatok arról árulkodnak, hogy a jelenlegi formában hoszszú távon nem lehet fenntartani a gazdasági növekedést.
A felhasználási oldalról készített becslés szerint ugyanis az elmúlt egy év 3,5 százalékos GDP-bővülése mellett a beruházás és a fogyasztás (a belföldi felhasználás) 6 százalékkal emelkedett. Így azonban a belföldi kereslet által húzott gazdaság jelentős külső egyensúlyromlást produkált: az első három negyedévben az export-, illetve importdinamikák közötti rés 1,5 százalékpont - a behozatal javára. Ráadásul ezen adatokban még nem szerepelnek a választások utáni költekezések, illetményemelések.
Nem biztos, hogy ez további jelentős szerkezetbeli romlást fog okozni - véli Zsoldos István, a CA IB makroelemzője. A tapasztalat ugyanis az, hogy a lakossági fogyasztást a múltbeli és a jövőben várható jövedelmek egyaránt befolyásolják, így előre hozott vásárlások is szerepelhetnek már az adatokban.
Kétségtelen, a háztartások fogyasztási kiadásának 9 százalék körüli emelkedése már most sem áll összhangban a gazdasági növekedés ütemével - mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
A jövővel kapcsolatban két kérdés merül fel. Az egyik, hogy gyorsul-e tovább a gazdaság. Az elmúlt három negyedév enyhén emelkedő trendje ugyanis egyáltalán nem garancia a folytatásra. A lakossági fogyasztás nem gyorsulhat már jelentősen, az állami beruházások viszont - ahogy az választási esztendőkben szokás - már ez év utolsó negyedében bizonyosan visszaesnek. Zsoldos ennek ellenére optimista, úgy véli, a külső konjunktúra kismértékű javulása is elegendő lehet arra, hogy ezt a hatást ellensúlyozza, így akár 4 százalékos GDP-növekedést is el tud képzelni jövőre. Kevésbé derűlátó Török, aki az említett tényezők és a világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása miatt 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számít 2003-ban. A másik kérdés, hogy mennyit javulhat a növekedés szerkezete. Az ipar élénkülése javíthat az export-import pozíción, emellett a belső felhasználás is mérséklődhet - fest viszonylag derűlátó képet Zsoldos. Török szerint viszont a vállalati beruházások legkorábban egy év múlva indulhatnak be, így a nemzetgazdasági szintű állóeszköz-felhalmozás jövőre kisebb lesz, mint az idén. Ráadásul a bérkiáramlásnak biztosan van a fogyasztásra nézve áthúzódó hatása, ezért az egészséges, hosszú távon fenntartható szerkezet irányába csak a második fél évben történhet elmozdulás. (MI)
