Külön utakon a bérpolitikában
Közös béremelési ajánlást hoz ma nyilvánosságra a munkaadói és a munkavállalói oldal két meghatározó érdekvédelmi szervezete, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - értesült lapunk. Azt javasolják, hogy a jövő évi bruttó bérek 4-7 százalékkal legyenek az ideiek felett.
A harmadik, azaz a kormányzati oldal megkerülésére, illetve saját korábbi egyezségük megváltoztatására szerintük azért van szükség, mert sokan megrökönyödéssel fogadták, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásából egyes ágazatokban a bruttó bérek csökkentése következne, ami "aligha tekinthető eredményes megállapodásnak".
Az eddigi gyakorlattól eltérően az idén reálkereset-emelkedésben, nem bruttó béremelésben állapodtak meg a szociális partnerek, köztük az MGYOSZ és az MSZOSZ is. A bruttó bérekről azért terelődött a vita a reálkeresetekre, mert különben nem született volna megállapodás. Egyezség hiányában pedig még a 2003-as költségvetést sem lehetett volna időben megszavazni, lévén, hogy a béremelés mértéke alapjaiban határozza meg a büdzsé bevételeit. A menetrend szerint csak péntek éjfélig lehetett a költségvetés sarokszámain változtatni.
A lapunk által megkérdezett szakszervezeti vezetők szerint "negatív emelésről" szó sem lehet, és rossz üzenet a munkavállalók felé, hogy a munkaadó - például a gyerekek számával is összefüggő - szja-kedvezményeket számításba véve döntsön a bérről. Több ágazatban a reálkereset-emelés úgy is teljesíthető, ha a bruttó bérek januártól változatlanok maradnak.
Mikrovállalkozások esetében nem, de nagyobb dolgozói létszámmal működő üzemeknél a munkaadónak problémát jelenthet a reálbér-emelkedés kikalkulálása, ezt ugyanis befolyásolják az adóterhek, amelyek dolgozónként változhatnak - vélekedett Dávid Ferenc. Az OÉT munkaadói oldalának szóvivője hozzátette: mindhárom oldalnak fontos a múlt pénteki megállapodás.
Átlagokról, illetve ajánlásról van szó, és nem arról, hogy a munkaadóknak szigorúan véve be kellene tartaniuk a 4,5 százalékos reálkereset-emelkedésre szóló ajánlást - jelentette ki Rolek Ferenc. Az MGYOSZ alelnöke szerint kizárt, hogy a megállapodásra hivatkozva bármely cégnél is csökkenjenek a bruttó bérek. Mindemellett egyetért azzal: a munkaadók nem szoktak hozzá ahhoz, hogy a következő év béreinek megállapításakor reálkereseteket kalkuláljanak.
Valóban zavart okoz, hogy reálkereset-emelkedésről szóló megállapodás született az OÉT-ben, ám az ajánlás úgyis a helyi és az ágazati megállapodások során válik konkrétummá - felelte felvetésünkre Wittich Tamás, az OÉT munkavállalói oldalának szóvivője, az MSZOSZ elnöke. Hasonlóképpen nyilatkozott Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. Hozzátette: ágazatukban a 4,5 százalékos reálkereset-emelkedést garantáló, átlagosan bruttó 5,2 százalékos béremeléstől fölfelé térnek el a munkáltatók, annak ellenére, hogy a Pénzügyminisztérium számítása szerint ennyivel érhető el a megállapodás. Az utóbbi négy-öt évben a nemzetgazdasági átlagkereset-emelkedés egyébként is mindig meghaladta az országos szintű ajánlást - fűzte hozzá. A vállalati béralkukban a munkavállalók alapvető elvárása az, hogy növekedjenek a bruttó bérek - hangsúlyozta Hódi Zoltán, az MSZOSZ bérpolitikai ügyvivője is.
Az országos, illetve a helyi szintű érdekegyeztetés mára már kiépült, ám az ágazati, más szóval középszintű megállapodások jelenleg még kialakulófélben vannak. Az MGYOSZ és az MSZOSZ mostani, ágazati megállapodáson túlmutató egyezsége ezt a folyamatot kívánja elősegíteni - folytatta Wittich Tamás. Arra a kérdésre, hogy a 2002 végi bérmegállapodásokban hogyan garantálható a jövő évre szóló 4,5 százalékos reálkereset-emelkedés, úgy reagált: az OÉT-megállapodás szerint év közben korrigálni kell a béreket. (OG-TTE)
