Időigényes a strasbourgi munka
Egyhetes plenáris ülés Strasbourgban, egy bizottsági és egy frakciómunkára szánt hét Brüszszelben, illetve néhány nap plenáris ülés ugyanitt, esetenként az egyes bizottságok további ülésezése - körülbelül így fest az Európai Parlament havi munkarendje, melybe a csatlakozási szerződés áprilisi aláírását követően 24 magyar parlamenti képviselő is bekapcsolódhat. Feltéve, hogy a munkát össze tudják egyeztetni itthoni feladataikkal. A lehetőséggel nem élni pedig bűn lenne - derül ki a parlamenti pártok Világgazdaságnak nyilatkozó politikusainak szavaiból. Tabajdi Csaba (MSZP), Szájer József (Fidesz), Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Kelemen András (MDF) között egy dologban teljes az egyetértés: a megfigyelői státus igen nagy jelentőséggel bír. A bizottsági, illetve a frakciómunkában tulajdonképpen máris lehetővé válik a nemzeti érdekek megjelenítése, képviselete, és - a plénum eseti döntései alapján - a plenáris üléseken mód nyílhat a felszólalásra. A 2004 júniusában esedékes európai parlamenti választásokig a megfigyelők pótolhatatlan ismereteket szerezhetnek az EP működéséről, az érdekérvényesítés mechanizmusairól, az ott szokásos vitastílusról. Ugyanakkor nagy jelentősége van a személyes kapcsolatoknak: az EP-beli munka nem nemzeti, hanem politikai alapon szerveződő frakciókban zajlik, így az "ismerkedést nem lehet elég korán elkezdeni", és az sem mellékes, milyen kép alakul ki a magyar képviselőkről brüszszeli kollégáikban.
Mindezen előnyöket azonban jelen állás szerint a kormánypárti képviselők nem tudják majd kihasználni: ha a magyar parlament továbbra is a hetes ülésezési rendben dolgozik, a határozatképesség fenntartásához (194 fő) minden képviselőre szükség van (a kormánypártok együttes létszáma 198 fő). Szájer József, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője lapunknak azt mondta: nem változott korábbi álláspontjuk, a határozatképesség biztosítását a többség feladatának tartják, az előző ciklusban az MSZP-SZDSZ ellenzék is többször élt a gomb nem nyomásának eszközével. Ugyanakkor továbbra is elfogadhatónak tartanák az általuk bevezetett háromhetes ülésezést. A kérdés Szájer József szerint azonban az, "hogyan tudnának ezzel elszámolni a kormánypártok választóik felé" az előző ciklus támadásai után.
Tabajdi Csaba szerint tény, a "jelenlegi munkarend mellett a kormánypártok csak virtuálisan lehetnek jelen az EP-ben". A politikus szerint legalább arra lenne szükség, hogy a T. Ház csak kéthetente döntsön a napirendről, illetve tartson szavazást. A Világgazdaság információi szerint Szili Katalin házelnök hétfőre egyeztetésre hívta a frakcióvezetőket, ahol a kéthetenkénti szavazás jelentené az egyik lehetséges megoldást, ezt azonban korábban már az SZDSZ sem támogatta.
