Javuló magyar termelékenység
A kelet-közép-európai térségben 2002-ben Lengyelország érte el a legnagyobb ütemű (4,1 százalékos) termelékenységnövekedést, míg Csehország attól lényegesen elmaradó javulást (2,2 százalék) tudott felmutatni. Ez is többszöröse azonban az EU-ban mért értékeknek: a tizenötök összességében csupán fél százalékkal tudták javítani eredményüket, ezen belül Német-, Franciaországban és Nagy-Britanniában 1 százalék körüli értéket regisztráltak. Az Egyesült Államok esetében a tanulmány a 2001-ben mért 0,4 százaléknál sokkal nagyobb, 2,8 százalékos termelékenységnövekedést jelez.
A magyar gazdaság termelékenysége a kilencvenes évek első felében átlagosan 3, az ezt követő hét évben 2,6 százalékos éves ütemben bővült - derül ki az amerikai Conference Board és a hollandiai Groningen Growth and Development Centre kutatóintézetek közös elemzéséből. Ehhez képest kiemelkedő eredmény a tavalyi 3,9 százalék, azt jelzi, hogy fokozatosan csökken a magyar gazdaságnak a nyugat-európaihoz mért lemaradása.
A rendelkezésre álló legfrissebb, 1999-es adatok szerint egy magyarországi munkavállaló óránként átlagosan 19,25 dollárral járult hozzá a gazdasági kibocsátás értékéhez. Ez a térségben a legjobb eredménynek számít, bár ha az egész évre vetített eredményeket nézzük, akkor immár Csehország vezet. Németországban és az Egyesült Államokban nagyjából a magyar szint kétszeresét tette ki az egy munkaórára jutó, vásárlóerő-paritáson korrigált termelési érték.
Az EU legnagyobb gazdaságában az éves eredmény is nagyjából kétszerese volt a megfelelő hazai számnak, a tengerentúlon azonban a hosszabb munkaidőnek köszönhetően több mint két és félszeres éves termelési érték jutott egy dolgozóra. Az unió olyan fejletlenebb tagországaiban, mint például Spanyolország, de Japánban is viszont mindössze másfélszer akkora érték képződött egy munkaóra alatt, mint Magyarországon.
Az "új gazdaság" a jelek szerint mégsem tűnt el a történelem süllyesztőjében - kommentálják a tavalyi látványos amerikai termelékenységnövekedést a tanulmány szerzői. A kilencvenes évek felfelé ívelő tendenciáját csak rövid időre tudta megszakítani a konjunktúra gyengülése, nem utolsósorban azért, mert az Egyesült Államokban kezdenek beérni a jelentős termelékenységi tartalékokat felszabadító korábbi informatikai beruházások gyümölcsei.
Nyugat-Európa gazdasága ezzel szemben egyre jobban lemarad a termelékenységi versenyben. Az abszolút számokat tekintve immár az Egyesült Államoké a vezető szerep, legyen szó az egy munkaóra alatt előállított termelési értékről (az EU-ban 1999-ben 35, a tengerentúlon közel 39 dollár), akár az egy foglalkoztatottra jutó éves eredményről (24, illetve 34 ezer dollár). A japán gazdaság megfelelő mutatói a gyengébb uniós tagállamok szintjén mozognak, és így igen távol vannak az amerikai eredményektől.
