Második hely a térségben

Miközben a közvetlen külföldi működőtőke-beáramlás a kilencvenes évek előrehaladtával egyre fontosabb szerepet töltött be a kelet-közép-európai országok gazdaságában, a helyi vállalkozások külföldi befektetései jócskán elmaradtak és elmaradnak ettől. Az UNCTAD mintegy 24 milliárd dollárra teszi az 1993 és 2001 között ezen országokból kiáramlott közvetlen működőtőke állományát, ami durván 15 százaléka a befogadott tőkének. Ráadásul tetemes különbségek vannak az egyes országok részesedésében: Oroszország önmaga 14 milliárd dollárral messze vezeti a sort a külföldi kihelyezésekkel, jócskán lemaradva következik Magyarország négymilliárd dollárt meghaladó öszszeggel, s ismét alaposan lemaradva jön Lengyelország a maga egymilliárdjával. (Megjegyzendő, hogy a magyar adatok ennél nagyobb állományról adnak számot: tavaly az első fél év végén mintegy 5,2 milliárd euróra rúgtak ezek a befektetések; az eltérés oka vélhetően az, hogy a nemzetközi statisztikák nem feltétlenül magyar tranzakcióként tartják számon a magyarországi külföldi cégek külföldi befektetéseit.) Magyarország a térség egyetlen olyan állama, amely esetében a kiáramlás dinamikusabban bővül, mint a beáramlás.

Az elmúlt időszakban érezhetően változásnak indult a tőkekihelyezések célországainak öszszetétele, amit az UNCTAD szakértői azzal magyaráznak, hogy a régió országai közül nyolc 2004-ben csatlakozik az Európai Unióhoz. A tagság - a várakozások szerint - az érintett országok tőkekivitelének élénkülését hozza majd. Már ma is jellemző, hogy ezen országok vállalatai előnyben részesítik befektetéseiknél az ugyancsak leendő uniós tagokat, amelyekkel egyébként is hagyományos kapcsolatokat ápolnak. Több esetben - mint Észt-, Magyar- és Lengyelország - a külföldi befektetéseket gyakran a náluk megtelepedett külföldi cégek hajtják végre. Ágazatokra bontva azt állapítja meg a jelentés, hogy míg a fejlett országok elsősorban a termelést helyezik ki a külföldi beruházásaikkal, több kelet-közép-európai állam - főként Cseh-, Észt- és Lengyelország - esetében a szolgáltatási szektor vezet. (NVZs)