Nagy vérveszteségtől nem félnek
Az Európai Bizottságnál 350 fő lesz a magyarok kvótája, s nagyjából ugyanennyi álláshely juthat honfitársainknak a többi uniós intézménynél összességében is (miniszteri tanács titkársága, Európai Parlament hivatala, az Európai Bíróságot, az Európai Számvevőszéket, a régiók bizottságát, a gazdasági és szociális bizottságot kiszolgáló bürokrácia). További egy-kétszáz magyar találhat állást az unió brüsszeli központja mellett működő különféle lobbiszervezeteknél - például az agrártermelők uniós szintű érdekvédelmi szervezeteinél -, s az Európai Bizottság mellé rendelt állandó magyar diplomáciai képviselet létszáma is megnő, a jelenlegi 30 diplomatáról 55-re már a jövő év elejétől, s később akár 80-ra is (utóbbi számokban a kisegítő személyzet nincs benne). Így összességében akár ezer magyar is állást kaphat néhány éven belül Brüsszelben (illetve részben Strasbourgban és Luxembourgban is), amiben már a régiók várhatóan szintén kiépülő képviseleti hálózatának munkaerőigénye is szerepel.
Mindez csupán előzetes kalkuláció, hiszen az uniós állásokat pályázati rendszer alapján töltik be, s egy-egy konkrét munkahelyre való jelentkezéskor a nemzeti hovatartozás hivatalosan nem vehető figyelembe. Ráadásul hiába nyílik meg a magyar állampolgárok előtt is jövő májusban a pályázás lehetősége, szakértők szerint korántsem biztos, hogy jelentkező honfitársaink (legyenek bármilyen jól felkészültek, és beszéljenek akár két uniós nyelvet is kiválóan) azonnal tudnak is nyerni. Az Európai Bizottságnál például csak 2008-ra kell teljesen feltölteni a magyarok kvótáját.
Ennek dacára a hazai minisztériumok közül jó néhány megkezdte már a felkészülést a várhatóan Brüsszelbe vándorlók pótlására, hiszen az uniós pályázatokon vélhetően a hazai központi közigazgatásban az unióval való kapcsolattartás terén már tapasztalatokat szerzett pályázók indulnak legnagyobb eséllyel. Az elvándorlási vérveszteségtől legjobban fenyegetett Külügyminisztérium integrációs államtitkárságán például minden főosztályvezető táblázatot állít össze, melyik munkatársa megy várhatóan el, melyik marad a csatlakozást követően. A tárcánál azt is tervezik, hogy a háttérben olyan "tartalékos" állományt építenek fel, amely a távozók helyett bármikor mozgósítható. (A KüM-nél már most is sokkal több a jól képzett jelentkező, mint ahány státusra újakat fel tudnak venni.)
Az integrációs felkészülést a tárcák egyébként maguk végzik, de a folyamatot áttekintő belügyi forrásaink szerint többségük már "ki is termelte" azt a második vonalbeli szakértői csapatot, amely az EU-val közvetlenül kapcsolatot tartók helyébe léphet, utóbbiak esetleges távozásakor. A központi közigazgatásba már jelenleg is csak felsőfokú végzettségűeket lehet felvenni, a köztisztviselők uniós joganyaggal kapcsolatos képzése az Európai Bizottság szerint is a legjobbak közé tartozik Magyarországon, s alanyi jogon jár az emelt szintű nyelvpótlék az angolul, németül és/vagy fran-ciául beszélők számára - így az utánpótlás nyelvtanulásához is megvan a kellő ösztönző. Mindezek alapján belügyi forrásunk szerint nem várható komolyabb döccenő vagy súlyos vérveszteség a csatlakozás miatt.
