Nagyobb finanszírozási igény
Az idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számításai szerint újra csökkenhet a mutató értéke. Amennyiben azonban a költségvetési előirányzatban szereplő költségvetési deficittervek - a piaci várakozásoknak megfelelően - nem teljesülnek, stagnálhat, esetleg kismértékben tovább emelkedhet a ráta. Az államadósság/GDP hányados a Gazdasági és Monetáris Unióba való belépéshez teljesítendő maastrichti konvergenciakritériumok egyike: a referenciaérték 60 százalék. Ugyanakkor attól nem kell tartani, hogy az adósságráta alakulása akadályozná meg a csatlakozást. Amennyiben ugyanis a költségvetés tervezett konszolidációja megtörténik, a mutató biztosan újra csökkenni fog. Ellenkező esetben viszont költségvetési hiány nemteljesítése okozza majd a problémát - ezt a mutatót ugyanis sokkal nagyobb figyelem kíséri, mint az államadósság alakulását.
A nettó finanszírozási igény az idén havi 80 milliárd forintról 61 milliárdra csökken, és folytatódik a hosszú lejáratú adósságpapírok arányának növelése. Bár a forintalapú bruttó (az adósságmegújítást is magában foglaló) kibocsátás kétharmada diszkontkincstárjegy, az új adósság finanszírozása már kizárólag két évnél hosszabb (túlnyomórészt öt- és tízéves) lejáratú papírokkal történik. A költségvetés finanszírozási igényének csökkenését jelzi, hogy a tervek szerint a nettó kibocsátás 70 százaléka lesz a tavalyinak. Könnyen elképzelhető, hogy a költségvetési hiány mintegy 150-200 milliárd forinttal magasabb lesz a tervezettnél - véli Barcza György, az ING Bank elemzője. Ebben az esetben sem lesz azonban nagy változás az állampapírpiacon, hiszen a bruttó kibocsátás 5200 milliárd forintra tehető. A három hónapos, illetve hároméves lejáratú papírok többletkínálata inkább az év második felében jelenhet meg.
Változást jelent még, hogy - feltehetően a tavaly a piacon tapasztalható spekulációk megakadályozása miatt - az idén kevesebb aukció lesz, ahol nagyobb mennyiséget értékesít az ÁKK. Ezáltal 2003-ban növekedhet a hozamok volatilitása - véli Barcza.
