Naptár

Január 15.

Fogyasztói árak (december)



A szerdán megjelenő adatokkal teljes lesz a kép a tavalyi inflációs folyamatokról. Az elemzői várakozások szerint az év során 5,0-5,1 százalékos lehetett a drágulás, az év egészében pedig átlagosan 5,3 százalékkal fizettünk többet a termékekért, mint a megelőző esztendőben. Így szinte biztosra vehető, hogy teljesült a jegybank célja, hiszen a monetáris hatóság a 3,5-5,5 százalékos célsávba kívánta terelni decemberre a fogyasztói árindexet. A jövővel kapcsolatban a legnagyobb kérdőjeleket továbbra is az olaj- és élelmiszerárak, valamint az erős forint árletörő hatásának érvényesülése jelentik.



Január 17.

Lakossági megtakarítások (december)

A háztartások nettó finanszírozási képessége alaposan leromlott az utóbbi időszakban. A megtakarítási hajlandóság annak ellenére romlott, hogy a jövedelmek gyorsan emelkedtek. Volt olyan hónap, amikor a megtakarítások alulmúlták a szektor hitelfelvételét. A jelenség a lakosság optimizmusát sugallja a jövőben várható jövedelmekkel kapcsolatban, ugyanakkor félő, hogy mindez hosszabb távon is túlzott fogyasztásnövekedést, valamint a beruházási források elapadását jelentheti.



Január 20.

Építőipari termelés (november)

A tavaly húzóágazatnak számító építőipar a választási hónapok elmúltával érezhetően visszavett a lendületből. Kérdés, folytatódik-e ez a tendencia. Mivel a kormányzati megrendeléseken kívüli másik hajtóerő, a lakáspiaci kereslet is érezhetően megtorpanóban van, feltehető, hogy a lassulás az év utolsó hónapjaiban is folytatódni fog. A 2002 azonban így is az elmúlt 12 év legmagasabb építőipari dinamikáját hozta. Az idén - a fenti okok miatt - szinte biztosan nem lehet majd megismételni a tavalyi teljesítménynövekedést, sőt, a lakáspiac kifulladása esetén több építőipari cég is bajba kerülhet.



Január 30.

Munkanélküliség (december)

A nyár közepén a fiatal állástalanok számának emelkedése miatt megugrott a munkanélküliségi ráta, majd - jelezve, hogy a világgazdasági dekonjunktúra alaposan visszavetette a cégek kapacitásbővítési kedvét - fél éve ugyanazon a szinten áll. Az 5,9 százalékos mutató ugyan nemzetközi összehasonlításban nem számít rossznak, de a külső környezet javulása nélkül nem számíthatunk további csökkenésre.