Oblath szakmai okok miatt mondott le
Koncepcionális kérdésekben és konkrét döntésekben is jelentősen eltért a véleményem a monetáris tanács többségének álláspontjától - mondta lapunknak Oblath Gábor, a monetáris tanács távozó tagja. A lemondás okai szigorúan szakmai jellegűek, politikai okok, célok nem befolyásolták döntésemet - hangsúlyozta a szakember.
Oblath alapvetően két elméleti jellegű kérdésben nem osztotta a monetáris tanács többségének véleményét. Az egyik, hogy a lemondott közgazdász szerint kockázatos vagy csaknem megvalósíthatatlan a kormány és a jegybank együttműködése nélkül hatékony antiinflációs politikát folytatni. 2000 második felétől kezdve a kormányok nem voltak elkötelezettek a dezinfláció iránt. A bérek elszaladása, a minimálbér-emelés és a fiskális expanzió erőteljesen akadályozta az antiinflációs célokat - véli Oblath. Ez a helyzet - mondja a második véleménykülönbséget a monetáris tanács volt tagja - nem ellensúlyozható nominális árfolyam-erősítéssel, mert a hazai valuta hosszabb távon túlértékelt kurzusának reálgazdasági (például versenyképességi és foglalkoztatottsági) árai vannak.
Ilyen körülmények között az inflációs célkitűzés rendszere túlságosan merev keret lehet a jegybank számára - állítja Oblath. Ebben a monetáris politikai rendszerben nincs valódi mérlegelési lehetősége az MNB-nek: ha az inflációs cél alacsonyabb, mint az inflációs prognózis, csaknem kötelező a kamatemelés, függetlenül a nemzetközi konjunktúrától és egyéb körülményektől. Így viszont - az uniós csatlakozással kapcsolatos optimista pénzpiaci várakozásokra rásegítve - az árfolyamszint messze és tartósan elszakadhat a gazdasági fundamentumok által indokolttól, előrevetítve egy jelentős korrekció veszélyét. Oblath úgy véli, a spekulatív krízis távolról sem ideális módon egyfajta korrekciót idézett elő.
A fentiek miatt a szakember véleménye az utóbbi időben konkrét kamatdöntésekben is többször különbözött a monetáris tanács többségének álláspontjától: úgy vélte, szüksége van nagyobb mértékű kamatcsökkentésre. (MI)
