Reakció Koppenhágára?
Az Európai Unió rendkívül olcsón ússza meg ezt a bővítést, a magyar közvélemény reagálása is ezt bizonyítja - értékelte a Szonda Ipsos felmérésének eredményeit Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. A felmérés tanúsága szerint 2002 júliusától mostanáig 62 százalékról 45-re csökkent azok száma, akik szerint inkább előnyökkel jár a csatlakozás.
Az emberek kezdenek ráébredni arra, érvelt a szakértő, hogy a Koppenhágában elért csatlakozási egyezség mégsem olyan "bomba üzlet", amint azt előzetesen remélték. Ráadásul az ellenzék Orbán Viktor volt miniszterelnök köré csoportosuló része, miközben nem utasítja el a csatlakozást, a maga stratégiáját az euroszkepticizmusra, az "előre megmondtuk" politikára építi, ami már érezteti hatását. Csaba László a népszavazáson mégsem számít fordulatra, mert mint mondta, az euroszkeptikusok rendszerint el sem mennek voksolni.
A realitás természetes - vélekedett Balázs Péter, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára -, az emberek kezdik megérteni, hogy az álomból valóság lesz, ennek megfelelően immár konkrétan elemzik a várható hatásokat. Ezzel együtt sem kell tartani attól, hogy majd a "nem" kerül többségbe az április 12-i népszavazáson, érvelt Balázs Péter. Szerinte a magyar küldöttség tisztességes alkut kötött Koppenhágában, amit emelt fővel lehet vállalni.
Csak sikítani tudok a számok hallatán, mivel azok drasztikus csökkenést jeleznek az EU-csatlakozást előnyösnek tartók számában - jelentette ki lapunknak Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének kutatási igazgatója. Olyan fordulatról van szó, amely nem maradhat szó és tett nélkül. Ugyanakkor kétségbeesni sem szabad, mert ilyenkor természetes a kijózanodás, ám rendkívüli jelentőséggel bír, hogy mi történik az európai uniós kommunikációnkban, si-kerül-e rétegspecifikusan és időben képbe helyezni az ügydöntő népszavazás résztvevőit. (VG)
