Tartalékot és importot vetettek be

A térség országai közül csak Magyarországon okozott számottevő kiesést az energiaszolgáltatásban a hétfő reggeli hideg. A probléma alapvető oka az volt, hogy az egyébként 800 megawatt teljesítményű Mátrai Erőmű mindössze 24 megawattos teljesítménnyel tudott üzemelni, miután a mínusz húszfokos hideg miatt nem tudták feladni a lignitet az erőművi kazánokba. Csaknem 50 százalékos víztartalmú tüzelőanyagról van szó, ami ilyen időjárási körülmények között szinte jégheggyé dermed. Ráadásul az ugyancsak a rendkívüli hidegre való tekintettel földgáz-takarékossági okokból tüzelőolajra átállított csepeli erőművet nem tudták beindítani, mert az olaj megdermedt, és mindezek után a Duna menti erőmű is csak 50 megawattal volt jelen a rendszerben. Reggel, amikor elrendelték az üzemzavari korlátozást, mintegy 800 megawattnyi teljesítmény hiányzott - tudtuk meg Kapás Mihálytól, a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító Rt. (Mavir Rt.) országos diszpécserszolgálatának vezetőjétől.

Az üzemzavari korlátozás menetrendjét egy 1995-ös gazdasági miniszteri rendelet tartalmazza. Alapelv, hogy első lépésben olyan nagyfogyasztók ellátását kell korlátozni, amelyeknek ez nem okoz rendkívüli helyzetet, jelentős anyagi kárt. Ilyen korlátozás egyébként több mint tíz éve nem volt Magyarországon. A lakossági fogyasztók korlátozására csak végső esetben kerülhet sor.

Az ország több pontján mégis voltak olyan háztartási fogyasztók, akik áram nélkül maradtak. Tombor Antal, a Mavir Rt. elnök-vezérigazgatója ezzel kapcsolatban a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, hogy az üzemzavari korlátozás mellett létezik egy beépített automatizmus, amelynek működésbe lépése érinthet - sajnálatos módon - lakossági fogyasztókat is.

Kaderják Péter, a MEH főigazgatója elmondta: megkapták a rendszerirányító jelentését a reggeli üzemzavarról és a korlátozásról. Elsődlegesen úgy látják, a Mavir Rt. az érvényes szabályoknak megfelelően járt el. Az üzemzavar esetében pedig nem merült fel gondatlanság gyanúja, a termelésben beállt komoly kiesés egyértelműen az időjárás következménye.

A rendszer stabilizálása érdekében egyrészt beindították a sajószögedi és litéri úgynevezett tartalék gázturbinákat, valamint a tiszai erőmű I. blokkját is. Emellett a lengyel és szlovák partnerektől sikerült 100-100 megawattnyi importot vásárolni keddre. Kapás Mihály elmondta, hogy a mátrai erőmű kedden sem fog még teljes kapacitással üzemelni, az előzetes számítások szerint 250 megawattos teljesítménnyel lesznek jelen a rendszerben. De ha az időjárás az előrejelzéseknek megfelelően valóban enyhébbre fordul, néhány napon belül helyreállhat a normál üzemmenet a visontai erőműben. Tombor Antal szerint a rendszert stabilizálták, de még kissé sérülékeny.

Arról egyelőre senki sem tudott nyilatkozni, mennyibe került az üzemzavar elhárítása, a rendszeregyensúly helyreállítása. Ismert, a tartalék gázturbinák üzemeltetési költsége sokszorosa az alaperőművekének, mint amilyen a mátrai is. Ezeket a gázturbinákat pedig, bár napközben leállították őket, estére ismét be kellett kapcsolni az ellátásbiztonság érdekében. Kapás Mihály megjegyezte, hogy a reggeli korlátozás sem csak következménye volt az üzemzavarnak, megelőző lépése is egy súlyosabb problémának, annak, hogy Magyarországot le kelljen kapcsolni a nyugat-európai villamosenergia-rendszerről. Az üzemzavari költségek felmérésre, elosztására majd akkor kerülhet sor, ha megnyugtató módon helyreáll a rend a villamosenergia-rendszerben.