Többen települnek vissza
A dél-amerikai országokban, Kanadában és Izraelben élő magyar diaszpóra körében megugrott a magyar állampolgárság iránti érdeklődés 2002-ben. Van, ahol csaknem duplájára nőtt azok száma, akik a helyi külképviseleteken magyar állampolgárságuk megállapítását kérelmezték. A visszatelepülők legfőbb kibocsátási forrásait jelentő országokban - mint az Egyesült Államok - viszont nem emelkedett nagymértékben az érdeklődők aránya.
A visszatelepülés ugyanakkor továbbra sem tömeges méretű. A külföldi magyar konzulátusokon érdeklődők száma a rendszerváltást követően megugrott, ám ezután évi három-négyezer körül stabilizálódott.
Ehhez képest a tavalyi év - a Belügyminisztérium (BM) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának tájékoztatása szerint - mintegy 30 százalékos növekedést hozott: a 2001-es 1962-t követően 2002-ben 2484 beadvány érkezett a magyar külképviseletekre a magyar állampolgárság igazolását kezdeményezve. A kérelmezők tényleges száma tavaly nagy valószínűséggel meghaladta a négyezret, mivel egy-egy beadvány mögött gyakran családok állnak. Így a 2001-es 1962 beadvány több mint 3600 kérelmezőt jelentett.
Az előző évekhez hasonlóan a legtöbb - 819 - kérelem ismét a két észak-amerikai országból érkezett, de megőrizték előkelő helyüket a nyugat-európai államok is. Németországból 248, Franciaországból 75, Svájcból 134 beadvány érkezett a magyar külképviseletekhez. Arányát tekintve az érdeklődés leginkább a latin-amerikai országokban emelkedett. A térség államaiban 2001-ben együttvéve 124-en, 2002-ben 239-en kérték magyar állampolgárságuk igazolását, jelentős részben a válság sújtotta Argentínában és Venezuelában élő magyar közösség tagjainak köszönhetően. Szintén többen kívántak hazatérni Magyarországra az ugyancsak tartós válságban lévő Izraelből, ahonnan a 2001-es 179-et követően tavaly 266 kérelem érkezett. Ezzel szemben a szakértők némiképp értetlenkedve tekintenek arra, hogy Kanadából a 208-at követően tavaly 310-en nyújtottak be kérelmet.
A megkérdezettek azt is hozzátették: a kérelmezők jelentős része nem tér vissza végleg Magyarországra. Bár sokan azzal a szándékkal fordulnak a magyar külképviseletekhez, hogy Magyarországon tanulhassanak, vagy élhessék le nyugdíjaséveiket, a beadványozók többsége csak látogatási szándékkal érkezik. A fejlődő országokban élők - főként második vagy harmadik generációs kivándorlók - számára gyakran a magyar útlevél mint hasznos okmány megszerzése a fő szempont. A magyar útlevél birtokában nagyobb eséllyel nyerhető bebocsátás a gazdagabb nyugat-európai államokba is.
Az elsősorban válsághelyzetben lévő államokban élők azt szeretnék, hogy komolyabb veszély esetén legyen olyan okmányuk, amellyel viszonylag akadálymentesen juthatnak el a világ bármely pontjára.
