Veszélyes a brit utcákon sétáló ál-Johnny W.

A tavalyi statisztikákat még nem összesítették, de a megelőző évben több mint 95 millió hamisított vagy kalózterméket foglaltak le az unió külső határain, mintegy kétmilliárd euró értékben. Tekintetbe véve, hogy az ezt megelőző három év során összesen kilencszeres volt a mennyiségi növekedés, a tavalyi év nyárra várható pontos adatai sem biztatnak trendfordulóval.

Az évek óta megfigyelhető tendencia nem is annyira a kvantitatív ugrás miatt riadóztatta a bizottságot, hanem mert a termékskála is rendkívül kiszélesedett. Vagyis ma már mindent hamisítanak, amit érdemes, a korábbi sláger luxustermékek csak kevesebb mint egy százalékot tesznek ki a lefoglalt áruk listáján. Visszaszorultak a ruházati cikkek is, ellenben az ezredfordulón egy év alatt csaknem a kétszeresére nőtt a hamisított termékek aránya.

A jelenség különösen azért vált veszélyessé, mert az arányok eltolódtak a hétköznapi fogyasztói cikkek felé, amelyek körében a csalást jóval nehezebb felfedezni: a tavalyelőtt elkobzott termékek közel fele olyan autóalkatrész, mosópor, sampon, bőrápoló szer, rovarirtó, konyhai termék stb. volt, amelynek a minőségét sehol nem vizsgálták be, s jó esetben csupán használatra alkalmatlannak, néha azonban az egészségre kifejezetten ártalmasnak is bizonyult. Két éve például Belgiumban tartóztatták fel hamis gyógyszerek több mint egytonnányi szállítmányát, amely Ázsiából Afrika felé tartott. Egy évvel korábban több mint kétezer, szívbetegeknek szánt orvosi eszközt fedeztek fel Kínából Görögország felé tartó útja során, amelyeknek még a csomagolását és az európai szabványoknak megfelelő igazolását is hamisították. A WHO egy korábbi jelentése 771 esetben nevezett meg olyan "utángyártott" gyógyszereket, amelyeknek vagy nem volt aktív hatóanyaguk, vagy éppen hogy egészségre ártalmas pótlékokat tartalmaztak.

Nagy-Britanniában a karácsonyi vásár előtt nagyszabású kampány indult a hamisított termékek ellen, és több látványos razziával csaptak le az illegális gyártókra és kereskedőkre. A leginkább érintett iparágak képviselőiből alakult Hamisításellenes Csoport (ACG) fényképekkel kiegészített listát tett közzé "a leginkább körözött" termékekről. A sort a játékfigurák (pl. Harry Potter) vezették, majd a komputerjátékok, a DVD-k és videók, a sportruházati termékek, zenei CD-k, luxuscikkek, alkoholok, kozmetikumok következtek. Különösen felhívták a figyelmet az ál-Johnny Walkerre, amely veszélyesen nagy mennyiségű, akár vakságot is előidézhető metanolt tartalmazott, és a "duty freenek" álcázott, a valódinál akár nyolcvan százalékkal is több kátrányt tartalmazó cigarettákra.

Az ACG szerint a hamisítás évente kilencmilliárd font (mintegy 3500 milliárd forint) kárt okoz a brit gazdaságnak (másfél milliárd az elmaradt adók, a többi a kieső copyrightjogok miatt), és legalább 4100 embert foszt meg a munkájától. A számok aligha légből kapottak, mivel az OECD már a kilencvenes évek második felében úgy mérte fel, hogy a hamisítás öt-hét százalékot von el a világkereskedelemtől, és kétszázezer európai munkahely elvesztéséért felelős.

A jelek szerint az angolszász mentalitás tűri a legnehezebben a szellemi tulajdon meglopását, mert a brit nemzeti bűnügyi hírszerző szolgálat tavaly előtti jelentésében még azt is kimutatta, hogy a hamisítók egynegyede a szervezett bűnözésbe, az embercsempészetbe és a kábítószer-kereskedelembe is bekapcsolódik. Az ACG pedig azzal is mozgósítani próbált, hogy egészen az Al-Kaidáig vezette el a hamisítás szálait. Egy olasz nyomozás eredményeire hivatkoztak, amely szerint a terrorcsoport hamisított kozmetikumok és illatszerek (Armani, Chanel, Olay termékek) eladásából is finanszírozza magát. Egy ilyen szállítmányt Dániában tartóztattak fel, útban Dubaiból Nagy-Britanniába.

Mindezek nyomán született meg az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentése, amely hatékonyabb intézkedések elfogadását javasolja a hamisított termékek és csempészáruk visszaszorítására. A kezdeményezések egy része a szellemi jogok tulajdonosai számára leegyszerűsíti az eljárást, amelyekkel a kérdéses termékek felkutatását és lefoglalását kérhetik. Másrészt pedig a vámhatóságok intenzívebben kereshetik az illegális termékeket az utazók csomagjaiban, továbbá kiterjesztik az elkobozható áruk körét. Például a származási hely alapján védett termékekkel azonos nevű, máshonnan érkező árukat (mint a konyakot vagy a pármai sonkát) is lefoglalhatják. (A jelenlegi szabályozás ugyanis a kereskedelminek nem minősülő, vámmentes menynyiségű árukra nem vonatkozik.)

Vagyis a célpont nemcsak a hamisítás, de erősödik a tulajdonjogok védelme is. Ezt különösen a zeneipar követeli, amelynek a termékei a fogyasztási cikkek mögött a második legnagyobb csoportot jelentik a hamisított áruk listáján. Ráadásul rendkívül gyorsan növekvő iparágról van szó: becslések szerint ma már minden második eladott CD-hangzó illegális kópia. Az iparág számára azonban a harc jóval összetettebb, hiszen a fizikai határátlépés nélkül, az internet útján is rohamosan terjed a kalózkodás. Az eladások tavalyi hatszázalékos világméretű visszaesését követően a lemezkiadók döntő évnek tekintik 2003-at. Egyaránt erősíteni kívánnak a kemény adminisztratív ellenintézkedések és az új technológiák kifejlesztése terén. Így koncentrált harcot indítanak az internetes fájlcsereprogramok letiltása érdekében, és a tömeges másolást megakadályozó új lehetőségeket is keresik. A Microsoft épp a hét végén jelentette be, hogy olyan új szoftvert fejlesztett ki, amely az eddig felmerült technikai problémákat kiküszöbölve segít letiltani az átjátszást.