Mintegy háromezer - korábban elutasított - kérelmet vizsgál felül a nyugdíjfolyósító igazgatóság annak kapcsán, hogy a kormány a múlt esztendő végén kiterjesztette a politikai üldözötteknek járó juttatást azokra is, akiket 1944. október 1-jét követően polgári személyként a Szovjetunióba kényszermunkatáborokba, úgynevezett málenkij robotra hurcoltak el. Az ezzel öszszefüggő igények költségvetési kihatása az előzetes számítások szerint 1,7 milliárd forint. Gondán Csaba, az igazgatóság jogi főosztályának vezetője arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a rendeletmódosítás kétezer korábbi kérelmezőt érint. Eddig mindössze 20-30 jogosultnak postázták visszamenőlegesen a juttatást, általában fejenként félmillió forintot. Sok igénylőtől várnak még okmányokat. A Központi Kárrendezési Iroda társadalmi kollégiumának szakértőit hívják segítségül azok esetében, akik nem tudnak szolgálni a kívánt igazolásokkal. Ezer régi kérelemre eleve nem vonatkozik a módosítás.

Elképzelhető azonban, hogy ezeket az aktákat utóbb ismét elő kell venni. Értesülésünk szerint ugyanis az Alkotmánybíróság - a munkaügyi bírák indítványára - a közeljövőben tárgyalni fogja a rendelet két további kifogásolt passzusát. A kormány 2000 decemberében hozott rendeletet a politikai okokból tartós szabadságelvonást elszenvedettek nyugdíj-kiegészítéséről. A jogszabály csalódást keltett, bár alkotói hangsúlyozták, hogy nem kárpótlás jellegű, mert a kormányt nem kötelezi törvény általános reparációra. A széles körű társadalmi nyomás eredményeként tavalyelőtt és tavaly is változott a jogszabály, megadva a járandóságot a hazai munkatáborok foglyainak, illetve a málenkij robotosoknak.

Némely rendelkezése azonban változatlanul alkotmányos aggályokat vet fel a munkaügyi bírák szerint. Így kifogásolják, hogy a jogszabály a járandóságot az érintett személy szovjet katonai elítéléséhez, vagy más szovjet hatóság írásba foglalt, szabadságelvonással járó büntetéséhez köti. Ennek értelmében ugyanis ki vannak zárva a nyugdíj-kiegészítésből azok, akiket ítélet, írásos határozat nélkül büntettek szabadságelvonással, kényszermunkával. Az indítványozók - az egyenlő elbánás elvére hivatkozva - alkotmánysértőnek tartják azok kirekesztését is a juttatásból, akik hadifogolyként kerültek a Szovjetunióba, és utóbb ottani munkatáborokba hurcolták őket.