BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Aggályos nyugdíj-kiegészítés

Az egykor politikai okokból elhurcoltak juttatásáról szóló, tavaly módosult kormányrendelet már az úgynevezett málenkij robotosokat is nyugdíj-kiegészítésben részesíti. Némely paszszusa azonban változatlanul alkotmányos aggályokat vet fel. A kérdéseket az Alkotmánybíróság a közeljövőben napirendjére tűzi.

Mintegy háromezer - korábban elutasított - kérelmet vizsgál felül a nyugdíjfolyósító igazgatóság annak kapcsán, hogy a kormány a múlt esztendő végén kiterjesztette a politikai üldözötteknek járó juttatást azokra is, akiket 1944. október 1-jét követően polgári személyként a Szovjetunióba kényszermunkatáborokba, úgynevezett málenkij robotra hurcoltak el. Az ezzel öszszefüggő igények költségvetési kihatása az előzetes számítások szerint 1,7 milliárd forint. Gondán Csaba, az igazgatóság jogi főosztályának vezetője arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a rendeletmódosítás kétezer korábbi kérelmezőt érint. Eddig mindössze 20-30 jogosultnak postázták visszamenőlegesen a juttatást, általában fejenként félmillió forintot. Sok igénylőtől várnak még okmányokat. A Központi Kárrendezési Iroda társadalmi kollégiumának szakértőit hívják segítségül azok esetében, akik nem tudnak szolgálni a kívánt igazolásokkal. Ezer régi kérelemre eleve nem vonatkozik a módosítás.

Elképzelhető azonban, hogy ezeket az aktákat utóbb ismét elő kell venni. Értesülésünk szerint ugyanis az Alkotmánybíróság - a munkaügyi bírák indítványára - a közeljövőben tárgyalni fogja a rendelet két további kifogásolt passzusát. A kormány 2000 decemberében hozott rendeletet a politikai okokból tartós szabadságelvonást elszenvedettek nyugdíj-kiegészítéséről. A jogszabály csalódást keltett, bár alkotói hangsúlyozták, hogy nem kárpótlás jellegű, mert a kormányt nem kötelezi törvény általános reparációra. A széles körű társadalmi nyomás eredményeként tavalyelőtt és tavaly is változott a jogszabály, megadva a járandóságot a hazai munkatáborok foglyainak, illetve a málenkij robotosoknak.

Némely rendelkezése azonban változatlanul alkotmányos aggályokat vet fel a munkaügyi bírák szerint. Így kifogásolják, hogy a jogszabály a járandóságot az érintett személy szovjet katonai elítéléséhez, vagy más szovjet hatóság írásba foglalt, szabadságelvonással járó büntetéséhez köti. Ennek értelmében ugyanis ki vannak zárva a nyugdíj-kiegészítésből azok, akiket ítélet, írásos határozat nélkül büntettek szabadságelvonással, kényszermunkával. Az indítványozók - az egyenlő elbánás elvére hivatkozva - alkotmánysértőnek tartják azok kirekesztését is a juttatásból, akik hadifogolyként kerültek a Szovjetunióba, és utóbb ottani munkatáborokba hurcolták őket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.