Első körben 500 pályázót várnak

Csaknem négyezer emberrel duzzad az uniós adminisztráció az EU bővítését követő hét évben, ahogy a tíz új tagállam - és legalább kilenc új hivatalos nyelv - befogadása növekvő terheket ró az intézményekre. Ötszáz embert már 2003-ban felvesznek a bővítés előkészítésére, további 3441 bürokrata pedig az átmeneti időszak során elosztva, fokozatosan érkezik meg. A válogatás az Európai Bizottság feladata, korlátozott jelölési joggal csak a legmagasabb rangú hivatalnokok esetén bírnak a tagjelöltek.

Neil Kinnock, az Európai Bizottság adminisztratív reformokért felelős tagja és a testület alelnöke szerdán hangsúlyozta, hogy eddig sem voltak és ezután sem lesznek nemzeti alapú kvóták a helyek betöltésére. Ennek ellenére a bizottság a bővítés szokatlanul nagy mérete miatt célokat tűzött ki, hogy az új posztokat milyen arányban osztják majd fel az új tagállamok között. Az arányok nagyjából igazodnak ahhoz, hogy az egyes államok mekkora népességgel rendelkeznek.

Ennek megfelelően a legtöbb új ember Lengyelországból jön: a 2004-től kezdődő átmeneti időszakban érkező 3441-ből 1341, vagyis több mint egyharmad. Csehország 492 embert küld, Magyarország pedig 489-et. A legkevesebben Máltáról jönnek, 83-an. Konkrét célokat tűztek ki a felső és középszintű vezetői posztokra is, leszámítva a legmagasabb rangú, A1-es bürokratákat. A főigazgatóságokat, illetve a főosztályokat vezető hivatalnokokat úgy osztják el, hogy minden egyes tagállamra essen legalább egy. Ennek megfelelően tíz A1-es kategóriájú posztot kreálnak a bővítés alkalmából a tíz új tagállamnak.

A hivatalnokokat a bizottság válogatja ki. Az első felvételi hullám 2003 második felében lesz, ötszáz posztra, a következő pedig 2005-ben. Jelölési joga a tagjelölt országoknak csak a magasabb rangú, A1-es és A2-es hivatalnokokra lesz, de a végső döntés joga, a nepotizmust megakadályozandó, itt is a bizottságé.

A bővülés természetesen érinti a fordítói szolgálatot is, hiszen a közösség nemcsak tíz új tagállammal, de legalább kilenc hivatalos nyelvvel is gazdagodik (amennyiben Ciprus török fele is csatlakozik, úgy tízzel, ez azonban az ENSZ vezette béketárgyalások kimenetelétől függ). Új nyelvenként 86 új fordítót és tolmácsot vesznek majd fel, összesen legfeljebb 860-at a mostani 2000 mellé. A bizottság becslései szerint a 20 (vagy 21) hivatalos nyelv fenntartása csak évi 2 euró költséget ró minden egyes uniós állampolgárra.

Az újonnan érkező hivatalnokokat pontosan ugyanakkora fizetés illeti majd meg, mint a "régi" tagállamokból jötteket, noha a nyugati és keleti államokban tapasztalható fizetések között igencsak nagy eltérés van. Az Európai Parlamentben eddig éppen ezért az egyes tagállamok fizették képviselőiket, a rendszert mostanában igyekeznek egységesíteni.

Az adminisztráció bővülésének költségeit, így az új alkalmazottak felvételét a bővítésre fordított általános büdzséből fedezik: a koppenhágai megállapodás értelmében erre csak 2004-ben mindösszesen 557 millió eurót fordít az EU. (SzB)