Fékező biztonsági kiadások
George Bush amerikai elnök újabb 95 milliárd dolláros keretet szeretne kapni a háborús és az azt követő helyreállítási kiadásokra - értesült a The Wall Street Journal. A benyújtás előtt álló terv készítői szerint azonban 60 milliárd dollár is elég lehet, amennyiben az iraki konfliktus nem húzódik el túlságosan, és a szövetségesek, valamint az iraki olajkészletek eladása is hozzájárul a helyreállítási költségekhez.
A közvetlen hadikiadások egyre növekvő összege mellett a terrorizmus elleni, immár a napi élet részévé vált óvintézkedések is súlyos teherként nehezednek az amerikai gazdaságra. A szövetségi kormányzat az idén 38 milliárd dollárt (a GDP 0,35 százalékát) szánja belbiztonságra, ami a magánszektor kiadásaival együtt elérheti a 72 milliárdot - számítja egy nemrég közzétett jegybanki tanulmány. Utóbbi becslés egyáltalán nem látszik túlzásnak, hiszen - mint az a Bloomberg körképéből kiderül - az amerikai vállalatok egyre újabb biztonsági intézkedéseket kénytelenek foganatosítani. Ezeket aligha lehet egyhamar feloldani, sőt az iraki háború kirobbanása tovább növelné a kiadásokat. Mindez éles ellentétben van Alan Greenspan Fed-elnök 2001. októberi kijelentésével, miszerint a biztonsági kiadások egyszeri többletet jelentenek.
Az irodaházak üzemeltetői például új fémdetektorokra, figyelőrendszerekre és biztonsági személyzetre kénytelenek költeni, a nemzetközi szállítmányozásban pedig gyakorivá vált a "belbiztonsági pótdíj" kivetése. Egyes számítások szerint a cégek biztonsági büdzséjének megduplázása mintegy 1,12 százalékkal csökkenti a termelékenységet. Az amerikai kongresszus költségvetési hivatala ennél derülátóbb: mindössze 0,3 százalékos termelékenységcsökkenést jósol, amit azokhoz a környezetvédelmi kiadásokhoz hasonlít, amelyeket a nyolcvanas évek elején voltak kénytelenek lenyelni a vállalatok.
