BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felbolydult a hazai kábelpiac

Az elmúlt hetekben több szempontból is újra a figyelem középpontjába kerültek a magyarországi kábeltelevíziós cégek. Nagy visszhangot váltott ki az úgynevezett magyar csomag terve, emellett az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) az információs társadalom építésében is jelentős szerepet szán az iparágnak. A szabályozói és a piaci érdekek, illetve elképzelések nem mindig esnek egybe.

Az év eleji áremelések kapcsán a kábeltársaságokat ismét sokan monopolista vádakkal illették. Bár a magyar piaci helyzet még messze nem olyan érett, mint a nyugat-európai, középtávon várhatóan nálunk is számolni kell azzal az Európai Unióban már szabályozói szinten is felvetődött tervvel, mely a kábeltévés hálózatokat megnyitná a szabad verseny előtt. Az elsősorban a telefonos lobbi támogatását élvező elképzelés a távközlési és a kábelhálózat közötti szabályozás különbségeit szüntetné meg. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy kábeltévés társaság tulajdonában lévő hálózaton egy másik cég szolgáltatása is megjelenne, és ezek versenyezhetnének az előfizetőkért.

Egyelőre azonban az úgynevezett magyar csomag minisztériumi terve keltett nagy feltűnést. Pedig még azt sem lehet pontosan tudni, mit ért alatta a kábeltévék kínálatát frissíteni kívánó IHM. Mindenesetre könnyen előfordulhat, hogy a piaci érdekekkel homlokegyenest ellentétes terv kivitelezésétől kénytelen lesz eltekinteni Kovács Kálmán miniszter, aki korábban ellentmondást nem tűrően hirdette meg az új csomag bevezetését a kábeltelevíziós piacra.

A tárca első embere - a kábelszövetségekkel való egyeztetést kihagyva - egy héttel ezelőtt tájékoztatta a nyilvánosságot az IHM tervéről. Az új csomagról azóta is csak annyi konkrétum hangzott el, hogy a magyar nyelvű televíziós műsorszolgáltatók kínálata alkotná a pakkot, illetve hogy a tévézéshez szokott közönség a mai szociális csomagért fizetendő legkedvezőbb árhoz közelítő értékben juthatna hozzá. Igen ám, de pontosabb körvonalazására már nem vállalkozott a tárca. Amenynyiben az IHM tartja a szavát, akkor a manapság legolcsóbban elérhető kábeltelevíziós csomaghoz hasonlóan 300 és 600 forint közötti árat szabnának meg. Nyitott kérdés azonban, hogy pontosan mely magyar nyelvű csatornák alkotják majd az új csomagot. A kábeltelevíziós szolgáltatókat nem nyugtatta meg a sok megválaszolandó kérdés. Ami nem csoda, hiszen a médiatörvény szerint a közszolgálati adásokon kívül a kábelesek valamennyi műsorszolgáltató adására többletdíjat vethetnek ki, melyek jó részétől eleshetnek, amennyiben lesz magyar csomag. A lakosság többsége ugyanis ma a legmagasabb tarifájú kábelcsomagot választja, amely az összes csomag közül egyedül nyereséges, és a szolgáltatók bevallása szerint a többi alacsonyabb tarifájú, de emiatt veszteséges csomag finanszírozására is elegendő. A szolgáltatók számára félő, hogy a műsorkínálatban bőre tervezett magyar csomag miatti átstrukturálódás következtében teljes mértékben deficitessé válna működésük. A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség szerint ellentmondás feszül azon tervek között, hogy ne csak a közszolgálati műsorszolgáltatók, hanem a más magyar nyelvű szolgáltatók is egyazon csomagba kerüljenek, miközben a jelenlegi legkedvezőbb díjszabású hasonló ár ellenében kellene a kábelszolgáltatóknak a hozzáférés lehetőségét biztosítani. Szakértők egyébként úgy vélik, a magyar nyelvű programokat tartalmazó kábeltelevíziós csomag csak abban az esetben kivitelezhető, ha azt költségvetési forrásból finanszírozzák, illetve, ha a beígért legkedvezőbb elérési mód helyett a fogyasztók magasabb tarifát fizetnének. Az új struktúra miatt elképzelhető, hogy emiatt akár egészen új díjcsomagot kellene bevezetni, amelynek több ezer forint lehet az alapdíja.

Ismert, hogy a kábeles infrastruktúrában a média mellett jelentős távközlési és informatikai lehetőségek rejlenek. Nem véletlen, hogy a tavaly nyáron felállított Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) eddigi tevékenysége a kábeleseket is erőteljesen érintette. A tárca fejlesztési elképzeléseiben kulcsszerepet játszik a szélessávú - azaz nagy kapacitású, gyors - internetes megoldások elterjesztése, és a kábelhálózatok az egyik erre alkalmas technológiát képviselik. Januártól kezdve a szélessávú internetre alkalmas hálózatok fejlesztéseire fordított összeg felét a társaságok adókedvezmény formájában leírhatják. Az eredeti szándékokkal szemben azonban ez a lehetőség a kábeles cégek döntő többsége számára kihasználhatatlan. A hálózatok felvásárlásába, egységesítésébe és modernizálásába ugyanis akkora összegeket fektettek be, hogy nyereséget még szinte egyikük sem tud kimutatni.

Márpedig a hálózatok modernizálásának folytatása a technológiai fejlődés szempontjából elengedhetetlen. Szakmai körökben évekig tartotta magát a médiatörvénynek az az értelmezése, mely 2003-ra előírta volna az úgynevezett visszirányúsítás - vagyis a kétirányú kommunikáció, lényegében az internetre és interaktív televíziózásra való alkalmasság - követelményét. Ma erről kevés szó esik, de a törvényértelmezés tág lehetőségei ezt is megengedik. A modernizálás legfőképpen pénzügyi nehézségekbe ütközik. A költséges beruházásokat a több száz kis kábelszolgáltató nem tudja elindítani, ráadásul ezek az általában kisebb településeken működő cégek megfelelő piaci igényt sem látnak a kábeles internetre. A technológiai világpiac válsága a nagyobb, külföldi kézben lévő társaságok pénzügyi lehetőségeit is erősen korlátozza. Gátat vet a korábban befektetni hajlandó cégek terjeszkedésének a politikai konszenzus nélkül gyakorlatilag módosíthatatlan médiatörvény és a hírközléspiaci szabályozás is, így az iparágban az elmúlt évben alig volt tőkemozgás.

Az IHM tervbe vette azt is, hogy a kábeles internetet a telefonoshoz hasonlóan állami támogatásban részesíti. A részletekről folynak az egyeztetések, így egyelőre nem tudni, hogy a szélessávú internet központi forrásokkal való megsegítését milyen konstrukcióban képzelik el. A telefoncégeknél az alku úgy jött létre, hogy a piaci szereplők az állami támogatással megegyező mértékű kedvezményt adtak saját bevételük rovására. A támogatás állami kezdeményezését a szakmai szervezetek üdvözölték, egy másik kérdésben azonban olyan kötélhúzás indult, mely az Alkotmánybíróságon kötött ki. A kábelesek ugyanis megkérdőjelezik, hogy az úgynevezett egyetemes távközlési támogatási alapba (etta) előírt befizetési kötelezettségük összhangban áll a hírközlési törvénnyel. A telefonos szociális csomagokon keletkező bevételkiesés kompenzációjára létrehozott etta a kábelesek amúgy is nehéz pénzügyi helyzetét tovább ronthatja.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.