Igen a méltányolható igényekre

Megmaradnak a jelenlegi lakáskedvezmények, de csak a méltányolható igényeket kívánja támogatni az állam. Információink szerint ez az egyik legfontosabb eleme a hosszú távú, legalább tizenöt évre szóló, mostanra társadalmi vitára érlelt - bár még több pontot érintően nem véglegesített - lakáspolitikai koncepciónak. Családonként egyetlen lakás kedvezményes megszerzését indokolja a társadalmi igazságosság, a második és többedik otthont nem szükségszerű költségvetési forrásokból finanszírozni - állítják egybehangzóan a szakértők. Mindezek alapján - és a korlátozott források miatt - várhatóan nem lesz mód arra, hogy a köztisztviselők egynél több lakás megszerzéséhez kapjanak államilag támogatott hitelt.

Ugyancsak ez az elv érvényesülhet a használt és az új lakások vásárlásához, illetve építéséhez nyújtott, igencsak jelentős kedvezmények esetén.

A koncepció kidolgozói nem javasolják a kamattámogatás mértékének a megváltoztatását. Nem akarnak hozzányúlni a kedvezményesen felvehető hitel maximális összegéhez sem - ez 30 millió forint -, mert a tapasztalatok szerint nem jellemző, hogy e téren visszaélések lennének. A kölcsönök 95 százalékát 20 millió forintnál olcsóbb lakásokhoz kérik. Nem vetették el annak a lehetőségét, hogy a használt lakásokhoz nyújtott hitelek esetében a kamattámogatás mértéke a hitel összegének függvényében differenciált lenne: minimális számban előfordul, hogy az ismerőstől, rokonoktól papíron megvásárolt lakásokhoz felvett kölcsönöket nem lakáscélra fordítják.

A kormány várhatóan következő heti ülésén tűzi napirendjére a munkaanyagot, amelyet már látott Medgyessy Péter miniszterelnök. A korábban beharangozott menetnek megfelelően tavasszal megkezdődik a "társadalmi vita", és a harmadik-negyedik negyedévben kerülhet a kormányhatározat tervezete a parlament elé. Decemberben nyeri el végleges formáját a koncepció, így a jövő évi költségvetés az új lakáspolitikai elképzelésekkel összhangban készülhet el. Még az idén módosítják a kapcsolódó jogszabályokat is, hogy a törvényi kereteket összehangolják. Változtatásra szorul a lakás-, a társasházi törvény és az adójogszabályok is.