Egyszerre zajlik a Fideszben a párt szervezeti felépítéséről szóló vita és a még nem véglegesített struktúra "egységeinek" élére kerülő vezetők keresése. Az már a mai, rendkívüli elnökségi ülés előtt is biztosnak tűnik, hogy a pártot irányító ügyvezető testület az elnök mellett két, kongresszus által válaszott, illetve két, a frakció és az országos választmány éléről delegált alelnökből állhat. A közvetlen második vonalat a megyei szintet felváltó tagozatok elnökei képviselik, akik így tagjai lesznek a párt - úgymond - teljes elnökségének is.

Noha Orbán Viktor hivatalosan még nem jelentette be, hogy visszatér a Fidesz élére - a volt miniszterelnök korábban február elejére ígérte döntését, amely napokon belül válhat nyilvánossá -, a pártban mindenki biztosra veszi, hogy nemleges válaszra nem kell számítani. Továbbra is kérdéses, kik lesznek a Fidesz május 17-ei kongresszusán megválasztandó alelnökei. Egyelőre több változat is forog. Még nem eldöntött, hogy Áder János marad-e a parlamenti frakció első embere, vagy Pokorni Zoltán veszi-e át a pozíciót. Ennek függvénye, hogy a kongresszuson melyikük kap jelölést. Kövér László a várakozások szerint az országos választmány elnöke marad, így jutva szerephez a "legmagasabb testületben". Ám legalább egy hely még így is kiadó marad. Ennek betöltésével kapcsolatban sok a kérdés. Az egyik verzió szerint a posztot idősebb, a közvélemény számára ismert és elismert, a néppárti jelleget erősítő személyiségnek szánnák.

Az eredeti menetrend szerint már el kellett volna kezdeni a párt új alapszabályának szövegezését (koordinálását Kövér László kapta), ám az érdemi munka mindaddig várat magára, amíg megszületnek a végső döntések a struktúráról. Márpedig egyelőre e tekintetben is sok minden nyitott. Az irányt illetően nem bontakoztak ki érdemi ellentétek: a jelenlegi, települések szerint szerveződő helyi szervezeteket választókerületi csoportok váltanák fel. A megszűnő megyei szintet az annál lényegesen szélesebb politikai szereppel bíró, a tagfelvétel szempontjából rugalmasabb tagozatok váltanák fel. (A felmerülő nehézségeket érzékeltetheti, hogy a parlamenti választókerületi rendszer nehezen igazítható a helyhatósági voksolás követelményeihez.)

A leendő tagozatok száma 11-13 között mozoghat. Ezek részben leképeznék a Fidesz által elképzelt kormányzati struktúrát, és élükre olyan személyeket állítanának, akik intenzív és határozott kommunikációra képesek. Kiválasztásuk nem kis feladat, ezt mutatja a párt egyik vezető politikusának megjegyzése: ha nem kerülne sor az átalakításra, legalább tíz megyében kellene elnököt cserélni kvalitásbeli hiányosságok miatt. (DG-GA)