Készülődnek a pénztárak
Az Európai Unió tagállamaiban igen eltérő nyugdíjrendszerek alakultak ki, és csak az 1990-es években gyorsult fel a törekvés egy egységesebb szabályozásra. 2002-ben első alkalommal készítettek jelentést a tagországok helyzetéről, és idén nyár elejére ígérik a csatlakozandó országok helyzetének felmérését. Az EU-ban az alapellátást (első pillér) a hazánkban társadalombiztosítási rendszerként ismert állami szféra nyújtja, melyet egy elkülönült, szabadabban választható munkáltatói (2. pillér) és az egyéni (3. pillér) gondoskodás egészít ki. Magyarországon a 2. pillérként emlegetett magánnyugdíjpénztárak kötelező jellegéből adódóan az alapellátáshoz kötődik, ráadásul nálunk mind a magán-, mind az önkéntes-nyugdíjpénztári szegmens lehet munkáltatói és egyéni is a jellegét tekintve. Ezért e nyugdíjrendszerek felépítése és szabályozása nem feleltethető meg egyértelműen.
Valószínűleg a közeljövőben fogadja el az EU-parlamentje a nyugdíjpénztárakra vonatkozó direktívát, amely az első ilyen jellegű EU-jogszabály lesz. A magyar jogszabályokat ez az önkéntes nyugdíjpénztárak területén érinti. Az elfogadástól számított két éven belül - tehát 2005. márciusáig - kell a hazai jogszabályokat a direktívával harmonizálni. Ez elsősorban a magyar önkéntes pénztári szabályozás határokon átnyúló szolgáltatásainak elterjedését gátló rendelkezések eltörlését fogja jelenteni. Tehát - a jelenlegi szabályozással ellentétben - valószínűleg meg kell engedni más EU-országokban élők tagságát is hazai önkéntes nyugdíjpénztárakban, és egyszerűbbé kell tenni külföldi önkéntes nyugdíjpénztárak hazai működését. Másrészt a magyar munkavállalók számára elérhetővé kell tenni a külföldi pénztárakba történő belépést. Ezen túlmenően más elemek érdemi változtatása jelenleg nem tűnik szükségesnek az EU-csatlakozási folyamatban - tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium. Az EU-tagságra történő felkészülés jegyében módosították korábban a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi törvényt. A módosítás révén a magán-nyugdíjpénztári tagsági kötelezettség és választási lehetőség szempontjából egy tekintet alá esik a hazai és más EU-tagországban történő munkavállalás. Ennek megfelelően módosult a társadalombiztosítási nyugel-látásról szóló 1997. évi törvény is. 2001-ben mind a magánnyugdíjpénztárakra, mind az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakra vonatkozóan új befektetési rendeletet alkottak. Ezekben az egyes eszközökre vonatkozó korlátozások nem térnek el a magyar és az EU-országokban.
A határok átlépése egyébként komoly adóvitákat vált ki az EU-n belül is, hiszen országonként különböző az adóztatás szerkezete. Egyrészt más adókulcsokat használnak, másrészt a befizetés-hozam-kifizetés hármas különböző elemeit érintheti az adófizetési kötelezettség. Utóbbi szempontjából hazánk kedvező helyzetben van, hisz az uniós országok többségével megegyezően csak a szolgáltatást adóztatja.
A szabályozással kapcsolatos végleges válaszok csak az EU-n belüli egyeztetések után várhatók, hasonlóképpen döntő befolyással bírhat a nyáron sorra kerülő értékelés a magyar nyugdíjrendszer szereplőiről.
