Lobbiharc a bankok és a tőzsdék között
Az öreg kontinens nagybankjai és az értéktőzsdék között ismét felizzott a már két éve folyó lobbiharc az "internalizációs" törekvésekkel kapcsolatban, amelynek a lényege, hogy a befektetési szolgáltatók akár saját számláról is kielégíthetnék az ügyfelek megbízásait. A 15 tagállam pénzügyi felügyeleteit tömörítő Európai Értékpapír-felügyeleti Bizottság keretein belül abban mindenki egyetért, hogy nyilvánosságra kell hozni az ilyen tranzakciókat, a vita jelenleg a nagy nemzetközi befektetési szolgáltatók és a tőzsdék részvételével azon folyik, hogy még a kötés előtt, avagy csak azt követően kerülne erre sor. A bankok és az alapkezelők úgy érvelnek, hogy nem garantálna kedvezőtlenebb árfolyamokat a befektetők számára, ha a tőzsde helyett a bankoknál "házon belül" jelölnék meg a vételi és eladási árfolyamokat.
Tény azonban, a befektetési bankok így versenytársaikká válnának a tőzsdéknek, hiszen bevonásuk nélkül kerülne sor az egyes részvénytranzakciókra. Az egyelőre csak egy maroknyi EU-országban működő gyakorlat mindenesetre azt mutatja, hogy a forgalom közel egynegyede terelődött az egyes nagyobb befektetési házakhoz. Az új javaslattól - amelyet a forgalmazók szorgalmaznak - a verseny növekedését és a kereskedési díjak mérséklődését várják. Az értéktőzsdék azonban attól tartanak, hogy ha direktívává növi ki magát ez a javaslat, úgy a forgalmuk is szétaprózódik a bankok között.
A hazai szabályozás tőzsdei kötelezettséget ír elő, s ezen az sem változtat, ha netán irányelvvé növi ki magát ez a törekvés - fogalmazott Fecser Ildikó, a Budapesti Értéktőzsde üzletpolitikai és kommunikációs igazgatóságának vezetője. Az egyes tagorszá-gok szabályozásai ugyanis eltérhetnek a direktívától, feltéve, ha nem ellentétesek vele. Míg az angol, illetve az Euronext piacon azt lehet tapasztalni, hogy a börzén kívülre, azaz egy nem transzparens piacra terelődött egy jelentős hányad, addig a jóval később létrejött BÉT-en száz százalékban a tőzsdén zajlanak a kötések - tette hozzá. (FB)
