A G7 pénzügyminiszteri találkozóját megelőző óvatos nyilatkozatok alapján az valószínűsíthető, hogy a piacok által mindig tüzetesen áttanulmányozott zárónyilatkozat ezúttal említést sem fog tenni egy iraki háború lehetőségéről, bár annak gazdasági következményei természetesen a tárgyalások homlokterében állnak majd. A Reuters egy meg nem nevezett európai forrást idéz, aki szerint a nyilatkozat olyasmit tartalmaz majd, hogy "a növekedési ráták ugyan még nem tértek vissza a korábbi szintre, de nincs ok a túlzott borúlátásra". A hírügynökség emlékeztet rá, hogy az 1991 januárjában, pár nappal az Öböl-háború kitörése előtt megrendezett G7-találkozó zárónyilatkozata kísértetiesen hasonló megállapítást tett, Irakra pedig nem utalt. Akkor gazdasági recesszió következett.

A mai nyitóvacsorát a miniszterek a fejlődő országok segélyezése kérdésének szentelik, illetve áttekintik a terrorizmus finanszírozási forrásainak felszámolását célzó erőfeszítések eddigi eredményeit. Holnap a globális gazdasági klíma lesz az első téma, és szó esik majd egyes törékeny, feltörekvő piacok - mint a török és az argentin - helyzetéről. A hetek kicserélik nemzeti költségvetési politikájukról készített jelentéseiket, majd kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak. Megvitatják a pénzügyi válságok elkerülése érdekében tett lépéseiket, köztük a vállalatirányítás javítását célzó reformokat.

Japán várhatóan mindent megtesz majd azért, hogy deflációs aggodalmaira ráirányítsa a többi gazdasági nagyhatalom figyelmét. Japánban decemberben már a 40. egymást követő hónapban csökkentek a fogyasztói árak. Tokió szerint a globalizáció hatására Kína, India és Oroszország, előbb-utóbb a világgazdaság egésze deflációs nyomással szembesül majd. Japán szerint az árfolyam-liberalizációról is tárgyalni kellene; elemzők szerint Tokió elsősorban a jelenleg a dollárhoz kötött kínai jüan újraértékelésére céloz.