Megszűnő aranyrészvények

Legfőbb szabály az, hogy nem lép semmi a megszűnő aranyrészvények helyébe. A leendő törvény hatálybalépésével pedig nem bocsátható ki olyan elsőbbségi részvény, amellyel a magyar állam nem a tényleges vagyoni hozzájárulásának arányában álló többletjogokhoz jutna azoknál a cégeknél, ahol korábban legalább többségi részesedése volt - tájékoztatta a Világgazdaságot a közigazgatási egyeztetés alatt álló törvénytervezetről Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette: meg kell akadályozni azt is, hogy az állam polgári jogügylet útján szerezzen szavazatelsőbbségi jogot megtestesítő, korábban kibocsátott részvényt.

Arra sem lesz mód, hogy a tulajdonában álló értékpapírt az érintett társaság szavazatelsőbbségi részvénnyé alakítsa át. Erre való figyelemmel a jogszabály rögzíteni fogja azokat a tilalmakat, amelyek útját állják az állam jövőbeni szavazatelsőbbségi részvényszerzésének. A közösségi jogi követelményeknek megfelelően az uniós csatlakozással megszűnik az aranyrészvény. Az Európai Bizottság szerint az államnak az egykor privatizált cégekben fennálló többletjogosítványai sértik a tőkemozgás szabadságát. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a csatlakozás napjával az aranyrészvényeket bevonják, illetve az általuk megtestesített többletjogok hatályukat veszítsék.

A tőkemozgás szabadságának védelme nem teszi lehetővé, hogy az állami tulajdonú cégek magánosítását követően az állam a társaság tulajdonosi döntéseinek korlátozására alkalmas jogosítványokat tartson fenn önmagának, legyenek bár azok közigazgatási eljárásban meghozott döntések - fejtette ki Gadó Gábor. Mint mondta, legfeljebb kivételes esetben, a közrend vagy a közbiztonság védelmében vizsgálhatja felül az állam a privatizált cégek egyes tulajdonosi döntéseit. Következésképpen nem tarthatók fenn az állami beavatkozási jogosítványok azokban a társaságokban, amelyekben jelenleg az ÁPV Rt. gyakorolja a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogokat. A tulajdonosi döntésekbe csak úgy avatkozhat bele, ha eljárása megfelelő, nem diszkriminatív, szükségessége igazolható, arányos az elérendő céllal, és jogorvoslat is biztosított. Mindennek érdekében az államnak legfeljebb utólagos vétójoga lehet, amihez szoros határidő, illetve indokolási kötelezettség járul.

Az aranyrészvény megszüntetése szükségessé teheti a koncesszióköteles tevékenységek felülvizsgálatát. A szabályozás nemcsak a társasági és a privatizációs, hanem a légi, valamint a közúti közlekedésről szóló törvények megfelelő passzusainak módosítását is megköveteli. A javaslat várhatóan az első negyedévben kerül a kormány elé.