Nincs "iraki" válságterv

A magyar gazdaság ma már elég stabil, versenyképes, ezért középtávon nem okoznának sokkot egy esetleges háború hatásai - véli Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének káros hatások.

Az egyik ilyen a kőolajár-emelkedés: az IMF komplex számításai szerint minden, hordónkénti 5 dolláros áremelkedés 0,3 százalékkal csökkenti a fejlett ipari országok (köztünk hazánk) bruttó nemzeti össztermékét, s 0,2 százalékkal emeli a kereskedelmi mérleg hiányát. Magyarország esetében - a nagyobb energiafüggőség miatt - átmenetileg akár 700 millió dolláros pluszkiadást is okozhatna az áremelkedés, s így ideiglenesen komolyabban romolhatna a kereskedelmi mérleg. Ám mindezt évi 75 milliárd dollár körüli kereskedelmi forgalomhoz kell hasonlítani. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a magyar gazdaság sokkal inkább ki volt téve a hetvenes- nyolcvanas években végbement olajár-emelkedés miatt előállt minisokk hatásainak, mint most. Akkor gazdaságunk jóval sebezhetőbb volt, nagyobb volt az olajérzékenysége, magasabb volt a fajlagos olajfelhasználás.

Érintené a magyar gazdaságot az is, hogy a befektetők óvatosabbá válnak. A világgazdaság fő centrumaiban már a háborús várakozások nyomán érzékelhető a kivárás, s vélhetően az idei év jelentős részében nem lesz erőteljes a befektetői kedv, húzta alá.

Némileg másként látja ezt a gazdasági tárca politikai államtitkára. Szalay Gábor szerint a világot jellemző bizonytalanság önmagában nem érezteti hatását a magyar gazdaságra. Egyelőre csak arról a másfél éve tapasztalható befektetői elbizonytalanodásról van szó, amelynek oka az olcsó magyar munkaerőbe vetett hit összeomlása.

Abban lehet bízni, hogy ha lesz is háború, az néhány hét alatt lezajlik, fejtette ki Major. Így a kőolaj "háborús felára" néhány hétig marad érvényben, s a háborús várakozással együtt járó üzleti, befektetői, fogyasztói bizalmatlanság is oszolhat majd.

Egy esetleges háború hatásait illetően döntő lehet, hogy a beavatkozás gyors és csapásszerű lesz-e, vagy az irakiaknak marad idejük arra, hogy - az Öböl-háborúhoz hasonlóan - lerombolják saját infrastruktúrájukat, fejtette ki lapunknak Szalay Gábor.

Hozzá hasonlóan Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője is arról számolt be: nem készült válságterv az esetleges háború miatt. Máté szerint van lehetőség fiskális reakcióra, de pillanatnyilag ez nem látszik szükségesnek. A kockázatokat már a költségvetés tervezésekor is lehetett látni, tette hozzá. Szalay pedig arról beszélt, ha bizonyos lesz a döntés, fel kell készülni a következményekre. Főként az energetikát és a közlekedést érintő hatásokat kell elemezni.

Ugyanakkor a kutató hiányolja egy olyan büdzsé elkészítését, amelyben vannak tartalékok. Csaba László szerint az iraki háború nem lesz olyan hosszú, mint a vietnami volt, nem fogja a világgazdaságot gyökeresen átalakítani, arra mégis fel kell készülni, hogy a 2003. évet érik megrázkódtatások. A tőzsdére begyűrűznek a kedvezőtlen külpiaci hatások, az olaj ára felszökik, a befektetői hajlandóság visszaesik, általános lesz a recesszió. Ezekre fel kell készülni, a hatásokat ki kell számolni - figyelmeztet a kutató. Az OECD által előírt 90 napos olajtartalék önmagában nem elegendő intézkedés. Legyen elképzelés arra, milyen fejlesztéseket - például autópálya-építéseket - kell visszafogni, ha kitör a háború, tudni kell, mekkora bérfejlesztést bír el a gazdaság. Ám az bizonyos, nem Magyarországra áramlanak majd be a menekültek, s a magyar hadsereget sem vetik be a harcokba, mondta.