Növekvő bérek, apadó terhek

Míg 2001-ben még 49, tavaly már csupán 46 százalékot tett ki hazánkban a teljes bérköltségen belül a jövedelemadó, illetve munkavállalói és munkáltatói járulékok címén elvont rész - legalábbis egy egyedülálló (tehát családi kedvezményekre nem jogosult), átlagos jövedelemmel rendelkező alkalmazott esetében. Az OECD által vizsgált többi családtípus, illetve jövedelmi szint esetében szintén csökkentek a közterhek, amivel - a magyarországinál általában kisebb mértékben - csupán Szlovákia büszkélkedhet a térségben, míg Lengyelországban stagnált, Csehországban pedig éppenséggel emelkedett az elvonások mértéke.

Abszolút értékben ugyanakkor továbbra is magas a hazai elvonások szintje: például az említett 46 százalékos mutatóval Cseh-, Lengyelország és Szlovákia esetében 42-43 százalékos elvonás áll szemben. A nyugat-európai országokban igen vegyes a kép, hiszen míg Németországban és Belgiumban a bérköltség több mint felét központosítják, Írországban ez az arány mindössze 24 százalék. A tengerentúli OECD-tagországokban jellemzően alacsony, 16-31 százalék az elvonások összege. Magyarország mellett érdemi csökkentést csupán Hollandia hajtott végre: itt 42,3-ről 36 százalékra mérséklődtek a bérterhek. A szervezet többi államában plusz-mínusz másfél százalékos sávban mozgott a változások mértéke.

Tavaly a közterhek csökkenéséhez hasonlóan a hazai bérszint emelkedése is kiemelkedő volt. A 10,5 százalékos bruttó nominálbér-növekedés 5 százalékos reálemelkedést jelentett, miközben a jövedelemadó átlagos mértéke 2,6 százalékkal csökkent. A reálbérszint ilyen arányú emelkedése egyetlen más OECD-tagországban sem valósult meg: Csehország 4,1 és Norvégia 3,8 százalékos eredménnyel végzett a második, illetve harmadik helyen. Japánban eközben enyhe (0,1 százalékos), Szlovákiában érezhetőbb (majdnem 2 százalékos), Törökországban pedig hatalmas (20 százalék feletti) reálbércsökkenést regisztráltak.

A jelentős béremelkedés kedvezőtlen hatásaira egyébként egy most közzétett magyar-német kamarai tanulmány is felhívja a figyelmet. Eszerint a külföldi cégek leányvállalatainál tavaly - főként a közszféra emelései miatt - 14,8 százalékos béremelkedés volt jellemző, és az idén további 8-10 százalékkal számolnak.

Az adóterhek egyedül Hollandiában csökkentek a hazainál nagyobb mértékben, másutt plusz-mínusz egy százalék alatt volt a változás 2001 és 2002 között.

Az is kiderül: nem minden országban részesülnek kedvezményben a gyermekes családok. Görögországban például az egyedülálló, gyermektelen munkavállalót ugyanakkora adó- és járulékteher sújtja, mint a hasonló jövedelmű kétgyermekest.