Rekordszintű volt a bérnövekedés

Az elmúlt tizenkét év legmagasabb reálkereset-növekedése valósult meg tavaly, amikor átlagosan 13,6 százalékkal kaptak magasabb fizetést a munkavállalók, mint 2001-ben. A béremelkedés 1990 óta még soha nem haladta meg a 8 százalékot, tehát a dinamika még a választási évekhez képest is jelentős volt.

A két számjegyű növekedési ütem mellett az előrejelzések szerint a GDP csupán 3,2 százalék körül bővülhetett. Mivel több jövedelmet nem lehet elosztani, mint amennyit előállít az ország, így a keresetnövekedés forrásául az eladósodás, illetve a vállalati beruházások és nyereségek viszszaesése szolgált.

Különösen a költségvetési szektorban volt magas a bérkiáramlás (ezt az államadósság növekedése is mutatja), itt a reálkeresetek 21 százalékkal emelkedtek. Ebbe nem csupán a közalkalmazottak szeptemberi 50 százalékos illetményemelése játszik szerepet, hanem a köztisztviselői körben 2001-ben végrehajtott nagymértékű keresetnövelés áthúzódó hatása is. Éppen ezért az állami szférában továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző ágazatok között: míg egy szellemi foglalkozású alkalmazott a közigazgatásban átlagosan 207 ezer, addig a szociális ellátásban 97 ezer forintot kereshet.

Tavaly a versenyszektor is követni próbálta a költségvetési szféra bőkezűségét: itt is a munkatermelékenységet messze meghaladó mértékű, összességében 10 százalékos reálbéremelést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. A gazdálkodási racionalitástól elszakadó bérkiáramlás szerepet játszott a külső versenyképesség romlásában. A két szektor bérdinamikája közötti különbség oda vezetett, hogy immár 20 ezer forint a bruttó átlagkeresetek közötti differencia - az állami szféra javára. Ez meglehetősen érdekes jelenség, hiszen általában a magánszektorban lehet többet keresni. (A költségvetési szektorban végrehajtott bérrendezés az IMF rosszallását is kiváltotta: bérbefagyasztást javasolt.)

Decemberben egyébként valamelyest tovább gyorsult a bérdinamika, bár ebből messzemenő következtetéseket - az év elején és végén esedékes sok eseti kifizetés miatt - nem érdemes levonni. Novemberben például kisebb korrekcióra utaltak az adatok.

Az idén a jelentős áthúzódó hatások ellenére sem számítanak a szakértők hasonló ütemű keresetnövekedésre. A Magyar Nemzeti Bank például legutóbbi előrejelzésében 8 százalék körüli dinamikát tüntetett fel. (MI)