A külkereskedelem hozzájárulása a GDP növekedéséhez a vizsgált gazdaságokban zömében jelentős volt: az európai uniós csatlakozás küszöbén álló országokban (és Ukrajnában) az exportteljesítmény egészen kedvezően alakult, amit a munkatermelékenység növekedésének és a hatékonyság javulásának tulajdonítanak az elemzők. Mivel a növekedés fő hajtóereje a fogyasztás volt, a tőkefelhalmozás gyengén alakult. Mindehhez társult a foglalkoztatás visszaesése; a WIIW elemzői szerint a munkanélküliség terén, amely általában jelentős ezekben az országokban, még középtávon sem várható enyhülés.
Az erős nemzeti valuták következtében a versenyképesség potenciális elvesztésével kapcsolatos általános aggodalom továbbra is helyénvaló. A hatékonysági előnyök felmorzsolódhatnak a felértékelődés miatt. A növekedés gyorsulása 2003-2004-ben a térségben csak akkor lehetséges, ha javul a helyzet az EU-ban.
A 2003. esztendő egyúttal a "gazdasági függetlenség" végét is jelenti a térség országainak, ami nemcsak előnyökkel, de járulékos költségekkel is együtt jár, különösen ha fiskális reformokra kényszerülnek.
Kedvezően hathat a növekedésre 2004-ben az érintett országok esetében az EU-csatlakozás, ám ahol a népszavazás a belépés visszautasítását eredményezi, ott az elkövetkező években recesszióval kell számolni. Ugyancsak kiemelésre érdemes az előnyök közül a tőkebeáramlás. A világszerte észlelhető trenddel szemben új csúcsot értek el az ide irányuló külföldi befektetések: tavaly mintegy 30 milliárd dollárt tettek ki, ami 9 százalékos növekedést jelent 2001-hez képest. A tavaly beáramló tőke kétharmada a Cseh Köztársaságba, Lengyelországba, Magyarországra, Szlovákiába és Szlovéniába áramlott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.