Többpilléres finanszírozás

A 2015-ig szóló közúthálózat-fejlesztési program célja, hogy Pannóniából jussunk el Hunniába - mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a tegnapi kormányülést követő tájékoztatón. A tízpontos Európa-terv egyik legfontosabb elemét képező program szerint 2007. január 1-jéig 420 kilométer gyorsforgalmi utat (326 kilométer autópályát és 94 kilométer autóutat) adnak át. Ugyanezen idő alatt további 425 kilométer gyorsforgalmi út (155 kilométer sztráda és 270 kilométer autóút) startolna. A 2015-re tervezett hálózat megvalósulása érdekében pedig a 2003-2006 közötti időszakban a megépített és az építés alatt álló szakaszokon túl mintegy 800 kilométer újabb nyomvonalat készítenek elő (tervezés, területszerzés, régészeti feltárás). Azaz többször 800 kilométerről van szó - mondta a szaktárca vezetője.

A tavasszal induló autópálya-program keretében tovább épül az M0-s, az M3-as 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig Nyíregyházáig készül el, az M30-as 2004-ben eléri Miskolcot, az M35-ösön 2006-ig Debrecenig lehet eljutni, az M5-ösön pedig Szegedig. Az M7-es a ciklus végéig 58 kilométerrel bővül, az 6-os főút autópályává szélesedik Dunaújváros és Budapest között. Ebben a négy évben az idén átadásra kerülő szekszárdi hídon kívül két Duna-hidat (az M0-s északit és a dunaújvárosit) adnak át a forgalomnak. A 2003-2006 közötti gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési feladatok összköltsége 2002. évi árszinten meghaladja az ezermilliárd forintot. A programot több forrásból valósítják meg. Közvetlen költségvetési forrásként jelenik meg a felzárkóztatási infrastruktúra-fejlesztési alapprogram (fifa), az útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat (úfce), valamint a kiemelt kormányzati beruházások előirányzata. Mindezekhez társulnak hosszú lejáratú hitelek (EIB, EBRD, belföldi pénzintézetek), amelyek a költségvetést bővítik, de célzott felhasználással és több évre széthúzva a törlesztőrészleteket. Nem költségvetési forrásként jöhet szóba a magántőke (koncessziós változat), illetve az operatív lízing. Számítanak továbbá EU-s pénzekre is, az ISPA, a kohéziós, illetve a strukturális alap támogatására is.