Új súlypontok a BP-nél

Kimerülőben vannak a British Petroleum harminc éve még oly értékes alaszkai és északi-tengeri lelőhelyei. Már tavaly sem tudta teljesíteni az 5,5 százalékos mennyiségi növekedési tervet, a mindössze 2,2 százalékosra sikerült bővülés után erre az évre már csak szinten tartást, jó esetben szerény növekedést jósolt önmagának. Az egyre mélyebbről és egyre rosszabb feltételek között bányászott olaj és gáz rontotta jövedelmezőségét is, és mindezt tetézte, hogy az olajiparban már évek óta csökken a másik fő üzletág, a finomítás haszna is. (Utóbbira tavaly 14,2 milliárd dollárt fordított, az idén 10, jövőre pedig 9 milliárdot szán.)

Új stratégiával kellett megnyugtatnia részvényeseit a világ harmadik legnagyobb, 110 ezer fős olajipari társaságának. Már tavaly adásvételek sorozatával látott hozzá termelési portfóliója javításához. A napokban - a tavalyi eredmények ismertetésekor - Lord Browne vezérigazgató közzétette a csoport szénhidrogénbázisának megújítási tervét is. Eszerint a következő öt évben újabb 20 milliárd dollárt költenek öt olyan új egység kialakítására, amelyek ellensúlyozzák, sőt túl is lépik a kimerülőben lévő lelőhelyek csökkenő termelését. (Mellesleg az észak-európai gázvezeték építésén is munkálkodó orosz Gazprom is éppen erre vár: az 5,7 milliárd dollárból kiépítendő szállítási útvonalon már 2007-től eljuthatna az orosz gáz a nyugat-európai vevőkig.)

A BP öt új bázisa a Mexikói-öbölben, Trinidadban, Angolában, Azerbajdzsánban, illetve az ázsiai-csendes-óceáni térségben jön majd létre. Kiépítésük idején, azaz mostantól 2007-ig ugyan elnyelik majd a csoport termelésre és feltárásra szánt pénzeinek a felét, ám azt követően várhatóan nőni fog a csoportnál az egy hordó olajra vetített nettó haszon. A hatodik, az oroszországi egység - amelyben 50 százaléka van - már indulásakor önfinanszírozó lesz. Az új vállalat az orosz és a FÁK-piacokon kívül a kelet-európaiakon is terjeszkedne, a hozományként megszerzett szénhidrogénmezők révén pedig mintegy 16 százalékkal, napi bő négymillió hordó olajegyenértékkel.

Vagy kevesebbel. Ugyanis a helyi természeti erőforrások minisztériuma máris kezdeményezte, hogy vonják vissza az 1900 milliárd köbméter földgázt rejtő kovitkai lelőhelyre vonatkozó koncessziót a vegyesvállalatba 62 százaléka erejéig bevitt Rusia Petroleumtól, mert már két éve késlekedik a próbatermelés beindításával. Szakértők szerint azonban túl nagy ára lenne annak, ha el akarnák venni a még nevenincs vállalattól (amely a harmadik legnagyobb oroszországi olajcég lesz) a lelőhelyet. Ezzel ugyanis az eddigi legnagyobb nyugati tőkebevonás sorsa válna bizonytalanná, amely a Szovjetunió felbomlása óta az országba érkezett.

Az újonnan születő társaság magvát egyébként az addig negyedik legnagyobb orosz olajcég, a Tyumen adja, de fontos része a BP-vel bevitt, 25 százalékos Szidanko-érdekeltség is. A hír alapján arra számítanak, hogy a BP vágta ösvényen újabb külföldi olajóriások vásárolják majd be magukat az ország energiaiparába. Mindazonáltal a Standard and Poor's úgy véli, az úttörő szerep hosszú távon rontja a BP adósbesorolását, amely most AA+.