Végső eszköz a katonai akció
Mintha milliméterekkel közelebb kerültek volna az Európai Unió tagjai ellentéteik feloldásához az iraki válság kérdésében, miután a háborút eddig kategorikusan elutasító Németország külügyminisztere a csúcstalálkozó előtt utalt rá, hogy országa nem zárkózik el a katonai akciótól mint végső eszköztől. A közös európai külpolitika ráncba szedésére és egy Irakkal kapcsolatos közös álláspont kikalapálására összehívott soron kívüli csúcstalálkozót előkészítő külügyminiszteri ülésen Spanyolország és Nagy-Britannia azt szerette volna elérni, hogy együttesen mondják ki: végső esetben a háború sem zárható ki annak érdekében, hogy Szaddám Huszeint rábírják a leszerelésre. Ugyan Joschka Fischer, a német diplomácia irányítója ezt explicite nem fogadta el, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem zárkózik el a kompromisszumtól. Az uniós külügyérek találkozóját este - a Világgazdaság lapzártája után - a tagállamok állam- és kormányfőinek ülése követte.
Előzetesen kiderült, Franciaország és Belgium továbbra is úgy gondolják, hogy a fegyverzet-ellenőrzések rendszere működik, ezért több időt kell az ellenőrök számára biztosítani. Nem zárták ki a katonai akciót sem, noha ezt a legutolsó eszköznek tekintik. Erre Jacques Chirac francia államfő is utalt a Time magazin legfrissebb számának adott interjújában, ahol azt is elismerte, hogy a fegyverzet-ellenőrzések sikerét is csak az garantálhatja, ha folyamatos háborús fenyegetéssel szembesítik Irakot. Nagy-Britannia, Spanyolország és néhány más ország arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába adnak több időt az ellenőröknek, és hiába erősítik meg az ellenőrzések rendszerét, ha az iraki diktátor nem hajlandó együttműködni. "Fogy az idő" - figyelmeztetett Jack Straw brit külügyminiszter. Megfigyelők szerint ugyanakkor a keményvonalas amerikai politikát támogató britek és spanyolok is hozzájárulásukat adják a fegyverzet-ellenőrzések legalább néhány héttel történő meghosszabbításához, már csak azért is, mert az angolszász haderő még nem áll készen Irak megtámadására.
Kedden a tagjelölt országok vezetői is megérkeznek Brüsszelbe, ahol azonban érdemi tárgyaláson nem fognak részt venni, csak csatlakoznak a tizenötök által elfogadott közös nyilatkozathoz. (SzB)
