Becsukódnak a lakáskiskapuk

Hosszas készülődést követően beindult a munka, több tervezet is készül a lakáshoz jutási támogatások felülvizsgálatára. A Belügyminisztérium munkaanyaga szerint - vélhetően néhány hónapon belül - megszűnik az a jogszabályi hézag, melynek kihasználásával a köztisztviselők akár több lakás megvételéhez is igényelhetik a - teljes árat kitevő - kedvezményes hitelt.

A Pénzügyminisztériumban is készülnek előterjesztések: egyelőre azt vizsgálják, hogy a kialakult rendszer mennyiben szolgálja a kormányzati célokat. Erről Máté Dániel szóvivő nem kívánt részleteket mondani, de annyit közölt, hogy a tervezett megszorításoknak nincs költségvetési vetületük, magyarán nem spórolni akar a PM, hiszen például szociális kedvezményként többet kívánnak jövőre kifizetni.

A társadalmi igazságosság elvének figyelembevételével akarnak hozzányúlni a lakáshitelhez kapcsolódó személyi jövedelemadó visszaigénylésének rendszeréhez - hangoztatta Horváth Csaba, az Országgyűlés építési és lakásügyi albizottságának MSZP-s elnöke. Már folynak a modellezések, hogy mi legyen az adójóváírás indokolt mértéke. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy a hitelt igénybe vevőnek a felvett összeg nominális értékénél kevesebbet kell visszafizetnie. A számítások nem publikusak, ám az tudható, hogy viszonylag szűk a mozgástér. A megfontolások között nagy súllyal szerepel, hogy a tervezett intézkedések ne veszélyeztessék a kormány lakáspolitikai elképzeléseit. A kedvezményes kamat emelésének lehetőségét teljes mértékben kizárja a szakember. A csökkentést sem látja járható útnak, inkább más módokon - például bérlakáshoz juttatással - segítik a kedvezőtlen helyzetben lévő családokat.

Noha az átlagos hitelnagyság nem éri el a maximálisan engedélyezett határt - ez használt lakásoknál 30, újaknál 10 millió forint -, a lakástámogatások változtatását célzó elképzelések ezen a téren a legkiforrottabbak. Információink szerint a használt lakások vásárlásánál legfeljebb 15 millió forint lehet az államilag támogatott kölcsön felső határa. Új az eddigiekhez képest, hogy ez az öszszeg egyfajta keretként szolgál, vagyis ki-ki a maga igényei és élethelyzete szerint "oszthatja be". Előfordulhat például, hogy egy fiatal első lakásához csak kisebb, néhány milliós összeget vesz fel, később azonban a család gyarapodása és anyagi helyzetének javulása nyomán igénybe veszi a fennmaradó hányadot.

Az átlagos hitelnagyság tavaly a használt lakások esetében a négymillió forintot sem érte el, az újaknál pedig 6,5 millió volt, tehát nem feszegette a büdzsé kereteit. Az figyelemre méltó - mondta lapunknak Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója -, hogy az idén januárban megugrottak az összegek, 4,6, illetve 6,8 millió forintra. Néhány tucat, legfeljebb száz-kétszáz esetben fordult elő, hogy nem tényleges lakhatási igények kielégítésére, hanem befektetési céllal vásároltak állami segítség igénybevételével akár több lakást. Semmi sem indokolja, hogy ezt az anyagilag meglehetősen jól álló réteget az adófizetők pénzéből támogassák - tette hozzá.

A szakemberek szerint a lakáshitelezési rendszert igen körültekintően, az eltérő gazdasági-politikai érdekek kiegyensúlyozásával lehet csak módosítani. Ezért is vesz még igénybe hónapokat a változtatások véglegesítése. Őszszel, de legkésőbb 2004 januárjában léphet életbe a módosítások csomagja.