Csökkenhet a banki költség
Az Országgyűlés döntése közvetlenül érinti a kereskedőket, ám éppen az érintettek véleményére nem voltak kíváncsiak az illetékesek a törvénytervezet elkészítésekor - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Tévhitnek mondta, hogy a kereskedők minden szállítmányért 30 napon túl fizetnek, a friss, gyorsan romló és forgó termékekért 30 napon belül fizetnek.
Az élelmiszerláncok addig nem kívánnak nyilatkozni, amíg nyilvánosságra nem kerül az új agrárpiaci rendtartás szövege és a végrehajtási utasítás. Jaross Tamás, a Metro Holding Hungary Kft. vezérigazgatója azonban megjegyezte: a fizetési határidő megszabása nem okoz jelentős változásokat, hiszen a szakma csupán akkor kötött jóval hoszszabb fizetési feltételekkel beszállítói szerződéseket, amikor az infláció, illetve a kamatszint 30 százalék körül volt.
A termékek beszerzési ár alatti értékesítésének tilalmával kapcsolatban Vámos György kijelentette, a romlandó termékek lejárathoz közeli értékesítése vagy a szaloncukor, húsvéti sonka szezon végi kiárusítása esetében ez az árstratégia a készletek hatékony forgalmát szolgálja, nem marketingcélokat. A piac minden szereplőjének előnyösebb ez, mint a készletmegsemmisítés.
Éves szinten mintegy 80-90 milliárd forinttal csökkentheti az élelmiszeriparban a kölcsöntőke mennyiségét az új jogszabály - közölte Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtikára. A hitelterheket az mérsékelheti, hogy a cégek hamarabb jutnak bevételeikhez a 30 napban maximált fizetési határidő miatt. A változtatások évi 10 milliárddal csökkenthetik az iparág banki költségeit, ami ilyen mértékű versenyképesség-javulást eredményezhet. Az érdekképviselet ugyanakkor kifogásolja, hogy a sörre, a szeszes italokra és a dohányra nem terjed ki a jogszabály. E cikkekkel az élelmiszer-ipari kölcsöntőke mennyisége további 150 milliárddal csökkenhetett volna - állítja.
A főtitkár állítása szerint az új jogszabály - ellentétben több korábbi nyilatkozattal - nem vonhat maga után élelmiszer-drágulást, legfeljebb a kereskedők "kevesebb pénzt forgathatnak majd a bankrendszerben". Egyelőre kérdéses, a bolthálózatok a törvény miatti nyereségcsökkenést nem szedik-e vissza új járulékokkal vagy a meglévő szolgáltatási tarifák emelésével. Szakértők lehetségesnek tartják azt is, hogy színlelt szerződésekkel a valós átadási áraknál alacsonyabb fogyasztói termékértékesítéseket ezután is meg lehet majd valósítani, de ehhez a feldolgozóknak is asszisztálniuk kellene. A mezőgazdasági termelők mindenesetre egyértelműen kedvezően fogadják a változtatásokat. Végre megszűnhet az a gyakorlat, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok működését végső soron a gazdálkodók finanszírozzák a késedelmes, sokszor 60-90 napos fizetési határidők miatt - szögezte le Tóth István, a szövetkezeti érdekképviselet titkára. (DK-HL)
