Egymást bírálták a parlamenti vitanapon
Az elmúlt tíz hónap mellett a megelőző négy év is fő szerepet kapott a tegnapi, "Sodródó kormányzat, bizonytalan jövő" mottóval a Fidesz kezdeményezésére tartott parlamenti vitanapon. A kormánypárti felszólalók a jelen folyamatairól szólva visszatérően megkerülhetetlennek tartották az elmúlt négy év kedvezőtlen hatásainak számbavételét, míg az ellenzéki képviselők számára kedvező hivatkozási alapul szolgált az Orbán-kormány időszaka. A parlamenti patkó két oldalán ülő felszólalók egyetlen dologban egyeztek: az elmúlt hónapokban különböző fórumokon hangoztatott bírálatokat, illetve kormányaik tevékenységének méltatását most mindkét fél ömlesztve tárhatta a másik elé. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség, a gazdaságpolitika általános kérdései, valamint az önkormányzatok - és ezen keresztül a közszférában lezajlott béremelés - finanszírozásának kérdése volt a nap legfőbb témája.
A költségvetést 2001-től túlköltekezés jellemezte, a gazdaságpolitikát a választási kampánynak rendelték alá - jelentette ki László Csaba pénzügyminiszter, hangsúlyozva, hogy az új kabinet a gazdaság versenyképességének javítása céljával vette át a kormányrudat. A pénzügyminiszter kritizálta az Orbán-kormányt azért is, mert "egyre-másra" halasztotta el a szükséges áremeléseket, és ennek következményeként a GDP növekedési üteme és a foglalkoztatottság is csökkenni kezdett. A pénzügyminiszter kitért arra, hogy az idei költségvetés már jelentősen mérsékli az államháztartás hiányát. Az elkövetkező időszakról szólva elmondta: az Európa-terv 150 milliárd forint forrással segíti a magyar kis- és középvállalkozásokat.
Az aggodalom késztetett bennünket a vitanap kezdeményezésére - jelentette ki Varga Mihály, a Fidesz vezérszónoka. A volt pénzügyminiszter szerint sokasodnak a rossz hírek a magyar gazdaságról, ám a helyzet nem reménytelen. Ugyanakkor - tette hozzá - hibás gazdaságpolitikai döntésekkel, késlekedéssel a magyar gazdaság talpon maradása is kockára tehető. Mint mondta, az eltelt időszak nem volt elég arra, hogy a kormány megfogalmazza szándékait a lakáspiac támogatásáról, a nyugdíjrendszer jövőjéről, a hazai vállalkozások támogatásáról, a beruházások ösztönzéséről. Hangsúlyozta: a hazai vállalkozásoknak nem hitelekre, hanem tőkepótlásra lenne szüksége, ezt mutatja az is, hogy a vállalkozásfejlesztési hitelek nagyobb részét az erre jogosultak nem hívják le. (DG-TE)
