Emelkedő háborús tétek

Konzervatív becslések szerint mintegy százmilliárd dollárba kerülne az Egyesült Államok számára egy gyors, az Öböl-háborúhoz hasonló hadjárat Irak ellen. Biológiai és vegyi fegyverek bevetését feltételezve azonban, az ország újjáépítésének és egy tízéves megszállás költségeit is figyelembe véve egyesek már 1,6 ezer milliárd dolláros összeget emlegetnek. Az adócsökkentési terveihez ragaszkodó, és az idei évre már amúgy is rekordnagyságú költségvetési hiánnyal számoló Fehér Ház nem készített hivatalos előrejelzést.

Nagy-Britannia a költségvetési tartalékaiból eddig 1,75 milliárd fontot (2,76 milliárd dollár) különített el a háborúra, de Gordon Brown pénzügyminiszter tegnap kijelentette, hogy a kormány a pótlólagosan felmerülő költségeket is állja majd. Brit szakértők úgy vélik, hogy London számára mintegy 3-3,5 milliárd fontba kerülne egy az 1990-1991-eshez hasonló hadműveletben való részvétel.

Az Egyesült Államok törvényhozásának demokrata és republikánus csoportjai számára készített jelentések nagyjából azonos számokat tartalmaznak: ezek szerint egy 30-60 napos hadjárat - a megszállás és az újjáépítés költségei nélkül - 44-60 milliárd dollárba kerülne. A republikánus vezetésű kongresszus költségvetési bizottsága két forgatókönyvet dolgozott ki: a Nehéz Föld hadműveletben 370 ezer katona, 1500 repülőgép, 800 helikopter, 800 tank és 60 csatahajó venne részt, míg az inkább a légi hadviselésre összpontosító Nehéz Levegő 250 ezer katonát, 2500 repülőgépet, 500 helikoptert, 300 tankot és 60 csatahajót vonultatna fel. Három hónapos hadjáratot feltételezve a Nehéz Föld költségei 45, a Nehéz Levegőé pedig 34 milliárd dollárra rúgnának.

Összehasonlításképp: az Öböl-háborúban 540 ezres hadsereg vett részt, mai árakon számolva 79,9 milliárd dolláros költségen, amelynek legnagyobb részét Kuvait, Szaúd-Arábia, Németország és Japán fizette. Igaz ugyan, hogy ma az iraki haderő csak feleakkora, mint 1991-ben volt (a katonák és a tankok számát tekintve), akkor azonban a szárazföldi harcok csak száz órát tartottak, az év szeptemberének végére pedig már csak 25 ezer megszálló katona maradt az országban. Ha a célok között ezúttal Bagdad megszállása és Szaddám Huszein elmozdítása is szerepel, akkor sokkal nagyobb ellenállásra és elhúzódó harcokra kell számítani. A kongresszus költségvetési bizottsága szerint egy 200 ezer fős megszálló hadsereg fenntartása évi 12-48 milliárd dollárral növelné meg a számlát - írja a Reuters.