EU-csúcs a háború árnyékában
Pár nappal az Európai Unió hagyományos tavaszi csúcstalálkozója előtt a tagországokat legkevésbé az a téma foglalkoztatja, amiért a tanácskozást összehívták. A sürgető gazdasági reformok helyett az iraki válság és az európai konventben tárgyalt intézményi reformok kötik le a tizenötök figyelmét. A gazdaság megújításának három évvel ezelőtt Lisszabonban meghirdetett programjáról szinte egyetlen szó sem esik, pedig megfigyelők szerint az akcióterv részét képező reformok talán soha nem voltak még ennyire időszerűek. Ha kitör a háború, az Európai Unió utolsó reménye is elszáll a gazdasági kibontakozásra, amit korábban ez év második felére jósoltak. Az Európai Bizottság és az üzleti élet szerint még egy okkal több, hogy a tizenötök és a hamarosan csatlakozó tíz ország megkétszerezzék erőfeszítéseiket a lisszaboni tervben foglaltak teljesítésére.
A tagállamok vezetői 2000 márciusában célul tűzték ki, hogy tíz éven belül a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává teszik az Európai Uniót. Bár ezt a fogadalmat sokan eleve kétkedve fogadták, Brüsszel szerint még mindig él a remény, igaz, ehhez alaposan fel kellene gyorsítani a már elfogadott reformok végrehajtását. A lisszaboni program egy gyakran határidőkre és számszerűsített célokra lebontott ütemterv, amely a gazdaság és a szociális politika teljes spektrumát lefedi a foglalkoztatási helyzet javításától kezdve a pénzügyi szolgáltatások integrált piacának létrehozásán át a kutatásfejlesztésig és az internet széles körű elterjesztéséig. Az Európai Bizottság szerint bár a munkaerőpiacokon például az elmúlt években kedvező változások történtek, a szolgáltatásoknál, a közbeszerzésnél, a közlekedési és az energiaágazatban, a pénzügyi szolgáltatások terén és az adózás egyes területein bőven vannak még kihasználatlan lehetőségek. Európának a kutatás-fejlesztés területén van a legnagyobb elmaradása az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben. Az EU 2010-re GDP-jének 3 százalékát szeretné a növekedést generáló kutatás-fejlesztésre fordítani.
Brüsszelben sokszor aggódó pillantásokat vetnek a csatlakozó államok teljesítményére, amelyek vezetői pénteken munkaebédre hivatalosak az unióhoz. A bizottság januárban elkészítette a tagjelöltek első lisszaboni "bizonyítványát", amelyből az a nem meglepő általános kép rajzolódik ki, hogy a tízek a legtöbb területen lerontják majd az EU átlagát. Bár a tagjelölt országokban az elmúlt években jelentősen növekedett a munkaerő termelékenysége, még így is óriási a szakadék. A legelőkelőbb helyen álló Cipruson és Szlovéniában sem éri el az EU átlagának 80 százalékát. Magyarországon valamivel az uniós átlag 60 százaléka fölött van a termelékenység. A 15-64 éves korúak foglalkoztatási szintjét illetően hat csatlakozó állam is megelőzi Magyarországot, igaz, több jelenlegi déli tagországot éppen hazánk köröz le. Az oktatásra fordított költségvetési kiadásoknál Magyarország a GDP körülbelül 4,5 százalékával "őrzi" a hatodik helyet. A kutatásfejlesztés területén komoly a lemaradás, hiszen az Európai Bizottság 2000. évi adatai szerint hazánk bruttó hazai termékének mindössze 0,8 százalékát fordította ilyen célokra. Az Európai Unió 15 tagállamának átlaga közel 2 százalék. A háztartások internetes hozzáférésében még a jövőre csatlakozó tagjelöltek között is a sereghajtók közé tartozunk: 2000-ben jó, ha a családok 2-3 százaléka tudott szörfölni a világhálón. Kedvezőbb a helyzet a szabadalmak terén: egymillió lakosra körülbelül 20 szabadalom jutott 2001-ben, amivel a jövendőbeli tagok közül Szlovénia után a második helyet foglaltuk el. Brüsszel "naplója" arról is elismeréssel szól, hogy Magyarországon a csúcstechnológiai termékek exportjának részaránya a teljes árukivitelen belül több, mint az EU átlagának számító 20 százalék. (SzB)
