Folytatódott a dezinfláció

Az előzetes piaci várakozásoknál kedvezőbben alakultak az inflációs folyamatok februárban. A 12 hónapra visszatekintő drágulás 4,5 százalékos volt, szemben a januári 4,7 százalékkal, vagyis folytatódott a lassú dezinfláció. A Reuters konszenzusos előrejelzéséből kitűnik, hogy az elemzők inkább az árdinamika stagnálására, kisebb emelkedésére számítottak.

Az infláció annak ellenére csökkent, hogy az élelmiszerek körében most nem mérséklődött a drágulás üteme, a benzinárak emelkedése pedig erőteljesebb volt, mint tavaly ilyenkor. (A 12 havi árindex változását statisztikai értelemben az befolyásolja, hogy az utolsó hónap árfolyamatai mennyiben tértek el az egy évvel korábbiaktól.)

Az árszínvonal-emelkedés mérséklődése a fentiek ellenére azért következett be, mert több árucsoportban is inflációs szempontból kedvezően alakultak a folyamatok. Valóban bekövetkezett, amire előre számítani lehetett: a központi áremelések elhalasztása miatt a háztartási energia árindexe csökkent. Az árindexben még nincs benne a villamos energia drágulása, hiszen erről a számlák csak márciusban érkeznek a fogyasztókhoz - hívta fel a figyelmet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.

A kellemes meglepetést leginkább az okozhatta, hogy a ruházati termékeknél a szokásos tél végi szezonális áresésnél nagyobb mértékben csökkentek az árak, illetve a tartós fogyasztási cikkek körében januárhoz képest szintén jelentős visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Érdekesség, hogy ezen két árfolyamérzékeny termékcsoportban pont akkor mérséklődött az árszínvonal, amikor a forint a valutatámadás hatására gyengült. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt húsz hónap forinterősödésében még lehetnek dezinflációs tartalékok.

A következő hónapokban 4,5 százalék körül ingadozhat az infláció, és az elhalasztott hatósági áremelések idején, az év közepén ugrik majd meg az árindex - vélik a szakértők, akik a februári kedvező adat ellenére sem bíznak abban, hogy az év végére 4,5 százalék alá csökkenhet az infláció. Ezt a célt egyébként már a jegybank is "elengedte", és helyette a monetáris eszközökkel még befolyásolható, 2004-es célra koncentrál.