Keresik a patikák fantomját
Színvallásra kívánjuk bírni az egészségügyi kormányzatot, mit kíván tenni a magyarországi patikai hálózattal - mondta lapunknak a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöke. Hávelné Szatmári Katalin közölte: szerdán országos értekezletet tartanak, ahol a patikusokkal megvitatják a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) dokumentumát, amely a napokban került a parlament gazdasági bizottsága elé. Ebben szó van a patikák liberalizációjáról, a patikán kívüli gyógyszereladásról s arról is, nem szükséges, hogy gyógyszerész legyen a tulajdonos. Az egészségügyi tárca államtitkára elmondta, korábban levélben közölték véleményüket az MGYK-val: senki nem akarja robbanásszerűen megváltoztatni a gyógyszerforgalmazás szabályait.
Kökény Mihály szerint a GVH anyaga mögött nem kell a gonosz karvalytőkét látni. Ám a gyógyszerészek gyanakvók, keresik a "patikák fantomját", s bizonyos híreik is vannak a kilétéről. Mivel a magyar és a nemzetközi gyógyszergyártók egyesülete, de a gyógyszer-nagykereskedők sem kívánják felvásárolni a patikákat, a liberalizációt sürgetők hazai pénzügyi befektetők, esetleg jelenleg az egészségügy peremén lévők, de nem zárható ki az EU-csatlakozásunkra váró külföldi tőke sem - állítja az MGYK elnöksége.
Ez utóbbit igazolja, hogy a lengyel és cseh (nyugati) határ szélén lévő gyógyszertárak felvásárlása megindult. Zömmel olyan multinacionális cégek állnak a háttérben, amelyek saját gyógyszereiket kívánják teríteni az országokban. Hávelné szerint nem az évi 44 milliárdra rúgó árrés megszerzése lehet a cél hazánkban sem, hanem a piacnyerés. Ha liberalizálják a patikákat, olyan disztribúciós hálózatot hozhatnak létre, ahol a medicinák mellett más termékeket is árusíthatnak.
Kökény úgy látja: egyszerűbben juthatnának hozzá a lakosok bizonyos nem vényköteles gyógyszerekhez, ha azokat benzinkutaknál vagy arra kijelölt helyeken, szigorú szabályok, tájékoztatók mellett is árusítanák. Az embereknek nem kellene ügyeletes patikák után rohangálni. A változtatások előtt mindenképpen modelleznék ezt a fajta gyógyszerforgalmazást, amire szerinte nemcsak több nyugati országban, de a lengyeleknél is van már példa. Ám az elnök szerint a papír nem helyettesítheti a gyógyszerésztől kapott felvilágosítást. Mint mondja: statisztikák igazolják, hogy az összes halálozás 3 százalékát a rossz gyógyszerszedés okozza. Ezért is utasítja vissza, hogy a GVH a patikusokat gyógyszerész-képzettségű eladóknak nevezi. Arra, hogy kevés az ügyeletes patika, azt válaszolta: amíg az EU-államok átlagos patikai árrése (ez az egyetlen bevételi forrása a gyógyszertárnak) 25, nálunk csupán 13,7 százalék. A korábbi kormány egészségügyi minisztersége alatt csökkentették az árrést, ami a kisebb gyógyszertárakat katasztrofálisan érintette. Úgy próbálnak talpon maradni, hogy 800 fővel csökkentették a korábbi hatezres asszisztensi kört, sokan kénytelenek voltak megkurtítani a nyitvatartási időt.
Az államtitkár a versenyhivatali anyagot továbbra is munkaanyagnak tartja, amiről a parlament gazdasági bizottságának joga van tájékozódni, de az nem kötelez semmire. Szerinte vannak elvetendő, de elfogadható részei is a dokumentumnak. Hávelné Szatmári Katalin azonban úgy tartja: jobb félni, mint megijedni: ezért hívták össze szer-dára az ország gyógyszerészeit, s a fórumra meghívták az érintett szakmák és hatóságok képviselőit.
