Ki fizeti az újjáépítést?

A CFR számításai szerint legalább 75 ezer külföldi katonának kell Irakban maradnia Szaddám Huszein rendszerének megdöntését követően, és egy ekkora hadsereg ellátása éves szinten 16,8 milliárd dollárba kerülne. További legalább 3 milliárdra lenne szükség a lakosság humanitárius ellátása és a legszükségesebb helyreállítási munkák céljára. Emiatt a szakértői csoport többéves, jelentős összegű program kidolgozását szorgalmazza a Bush-kormányzattól, ami persze politikailag rendkívül érzékeny kérdés, hiszen az amerikai költségvetésre így is egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az elnök mindeddig nem hozta nyilvánosságra háborús költségbecsléseit, mindössze arra tett ígéretet, hogy "a megfelelő időben" benyújtja ígényeit a törvényhozásnak - emlékeztet a Bloomberg.

A Pentagon mindenesetre már megkezdte az újjáépítés előkészületeit: Jay Garner nyugalmazott tábornok vezetésével irodát hozott létre a majdani feladatok kezelésére, és tervek készülnek az iraki olajipar menedzselésének mikéntjéről is. Az ország hatalmas olajkészletei nagy részben finaszírozhatják a helyreállítást, ám szakértők szerint ehhez komoly beruházásokra is szükség lesz.

A politikai porondon eközben tovább folyik a kötélhúzás a Bagdadnak adott ultimátum esetleges meghosszabbítása ügyében. A brit kormány a bel- és külpolitikai nehézségek miatt mindent megtesz a március 17-i határidő kitolása érdekében, ám a Fehér Ház legfeljebb minimális mozgásteret lát lehetségesnek e kérdésben. Donald Rumsfeld védelmi miniszter a Financial Times szerint azzal borzolta tovább a kedélyeket, hogy kijelentette: Washington szükség esetén akár London nélkül is hajlandó megindítani a háborút.