Kínát visszafogja az olajpiaci függőség

Az iraki helyzet értékelése kapcsán Kína feltűnő módon tartózkodik az éles hangvételű nyilatkozatoktól. A békevágyának szelíd hangú kifejezését kommentátorok Pekingnek a külpiacoktól való, erősödő függésére vezetik vissza: az új kormánynak a korábbinál is jobban kell ügyelnie az olajellátás biztonságára, a technológiához való hozzáférésre és az ország exportpiacainak nyitottságára.

A mostani közel-keleti válság kapcsán Kína számára a fogyasztásának 30 százalékára rúgó olajbevitel biztonsága jelenti a legnagyobb problémát. Fizikai kapacitások hiányában az ország képtelen nagyobb mennyiséget tárolni, ezért a tartalékok szintje éles kontrasztot mutat az Egyesült Államok hathavi és Japán 119 napos felhasználásra elegendő biztonsági készleteivel. Kína csak 2005-ben lesz képes 30 napi fogyasztásnak megfelelő mennyiséget tárolni. Peking nem tud mást tenni, mint - nagyjából egy hónapos késéssel - közvetlenül a fogyasztókra hárítani az energia drágulását, ami különösen a szabályozott árakkal dolgozó közszolgáltató vállalatoknál támaszt feszültséget.

Kína olajbevitele tavaly az egy évvel korábbinál 15,2 százalékkal több, mintegy 70 millió tonna volt, a nagyfokú függőségének csökkentésére egy olajvállalati, 615 millió dolláros részesedést szerzett egy kazahsztáni olajmezőből, Oroszországgal pedig a szibériai olaj csővezetéken való importjáról tárgyal Peking. (VG)