Kockázatarányos biztosítás

Másfél-két százalékos munkáltatói járulékkal számolnak a munkahelyi egészségbiztosítási rendszer koncepcióját kidolgozó szakminisztériumok. Nem ennyivel drágítanák a munkaerőt, a munkaanyag készítői ugyanis abból az alapelvből indultak ki, hogy a munkáltatói terhek nem nőhetnek. Így az új járulékot a már eleve meglévő egészség- és nyugdíj-biztosítási járulék egy meghatározott hányada adná ki. Forrás-átcsoportosítással történik a rendszer kialakítása.

Az idén induló rendszerben a biztosító - vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vagy valamelyik üzleti biztosító - átvállalja a munkáltató kártérítés-fizetési kötelezettségét a munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek bekövetkeztekor.

Ez megoldaná azt a visszás helyzetet, hogy a munkáltatónak érdekében álljon a foglalkozási betegségek eltitkolása. A jelenlegi, kárvisszahárításon alapuló szabályozás ebben teszi őket érdekeltté ugyanis. Ezt támasztják alá a számok is: míg az EU fejlett munkavédelmi kultúrájú országaiban 100 ezer munkavállalóra valamivel több mint 4 ezer baleset jut, addig Magyarországon ez a mutató alig éri el a 700-at. Hibája a jelenlegi szabályozásnak továbbá, hogy nem foglal magában semmiféle kockázatcsökkentő elemet. Miután a munkáltatói járulék mértéke nem függ a kockázattól, nem ösztönzi a megelőzést.

A munkával kapcsolatos egészségkárosodások kiadásai és veszteségei szakértők szerint a GNP értékének több mint 4 százaléka. A veszteségek 30-40 százaléka azonban megtakarítható lenne, ha a megelőzésre tevődne a hangsúly.

A járulékfizetés a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések előfordulása kockázatával lenne arányos. A rendszer tartalmazná a bónusz-málusz elemet is: a munkaadó részéről tapasztalható eredményes munkavédelem járulékcsökkenést vonna maga után.

A munkahelyeket mindehhez kockázati osztályokba kell sorolni, ágazati, alágazati alapon, a gazdasági tevékenységi köröknek, vagy a foglalkozásoknak megfelelően.

Ellátási jogosultságot biztosít a munkavállaló számára. Növeli a munkahelyek biztonságát, rehabilitáció útján gondoskodik a baleset és más egészségkárosodások következményeinek (keresőképtelenség, rokkantság, fogyatékosság) elhárításáról, kompenzálja az egészségromlás miatti következményeket. A rendszer szolgáltatásainak és működtetésének költsége 60-70 milliárd forintot tenne ki szakértők szerint.