Még kivár a japán jegybank

Elemzők szerint miközben mindenki az iraki és az észak-koreai válsággal összefüggő kérdésekre figyel, megtörténhet, hogy szinte "észrevétlenül" öszszeomlik a japán gazdaság. Legutóbb Okuda Hirosi, a távol-keleti szigetország üzleti szövetségének elnöke figyelmeztetett arra, hogy a gazdaság kritikus állapotban van, s cselekvésre szólította fel a kormányt és a jegybankot. Okuda úgy véli, hogy a jegybanknak fontolóra kellene venni ingatlanok, ingatlanbefektetési alapok papírjainak és tőzsdén forgalmazott alapok (ETF) vásárlását, ha a jelenleg húszéves mélyponton álló részvényárak tovább csökkennek. (Az ETF-ek a részvényekhez hasonló, részvényindexekhez kötött értékpapírok, amelyeket gyakran használnak Japánban a kereszttulajdonlás elterjedtsége miatt.) A legnagyobb üzleti lobbiszervezet elnöke úgy véli, hogy a jen jelenlegi árfolyama egyes cégek számára ugyan túlságosan erős, de még az elviselhető tartományban van.

Hajami Maszaru jegybankelnök a felvetésre azzal reagált, hogy nincs szükség azonnali jegybanki akcióra. Hajami szerint a bank képes a kellő likviditás biztosítására, és nem tervez ETF-eket vagy más, ingadozó értékű papírokat vásárolni. A piacra nehezedő nyomás enyhítésére a jegybank november óta már mintegy 700 milliárd jent költött arra, hogy a bankoktól részvényeket vegyen - emlékeztet a Reuters.

Okuda szerint, ha a Nikkei 8000 pont alá süllyed, akkor az nemcsak a bankokat, de a banki részvényekkel rendelkező vállalatokat is súlyosan érintené. A Daiwa Research Institute tegnap nyilvánosságra hozott jelentése elképzelhetőnek tartja, hogy csak a nem pénzügyi vállalatok 3 ezer milliárd jent (25,6 milliárd dollár) veszítsenek a birtokukban lévő részvényeken. Takenaka Heidzo gazdasági miniszter szerint azonban "az értékpapírárak csökkenése gyakorol majd hosszú távú hatást a gazdaságra, és az ország pénzügyi rendszere stabil". Siokava Maszadzsuro pénzügyminiszter a spekulánsokat okolta az esésért.

A szolgáltatási szektorban dolgozók körében elvégzett felmérés tanúsága szerint ugyanakkor az üzleti környezet hat hónap óta az első alkalommal javult februárban. A derűlátók és a borúlátók számát összehasonlító, ún. diffúziós index azonban még mindig az utóbbiak túlsúlyáról árulkodik.