Nagyobb hangsúly az innovációra

Olyan időpontban tartották a befektetői tanács ülését, amikor már napvilágot láttak azok az idei első adatok is, amelyek azt mutatják, nem történt változás a tavalyi trendekben, s továbbra is csekély a beáramló működőtőke értéke. Ennek okaira is utaltak a tegnapi budapesti fórumon: a legalább 100 millió eurós befektetést végrehajtott magyarországi cégek vezető képviselői a többi között az oktatás hiányosságaira, a magas adóterhekre, az esetenként koordinálatlan és nem hatékony kormányzati munkára hívták fel Medgyessy Péter kormányfő és a részt vevő miniszterek figyelmét - tudta meg a Világgazdaság.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara képviselője az oktatási és szakképzési hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Kiss Péter kancelláriaminiszter, elismerve a felvetés jogosságát, leszögezte: versenyképességi hátrányt okoz Magyarországnak, hogy túlságosan elméleti az oktatás, már most nagy hiány van a szakmunkásokból, technikusokból, miután nincs színvonalas, európai normáknak megfelelő ilyetén képzés. Kiss Péter bejelentette: 2006-ig - uniós forrásokkal együtt - 85 milliárd forintot szándékoznak fordítani a humánerőforrás fejlesztésére, amit egyébként a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik kitüntett területévé tesznek. A kormány a napokban fogadta el a szakmunkásképzési programot, amelyre máris elkülönítettek 4-5 milliárd forintot - jelezte a kancelláriaminiszter.

Egy másik befektetői panaszt a Dunapack képviselője tolmácsolt. Felvetésére - melyhez csatlakozott az Electrolux is -, hogy a tervezett környezetvédelmi termékdíj versenyhátrányba sodorja a céget, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter úgy reagált: ugyan a kormány mai ülésének napirendjén szerepel a termékdíj-előterjesztés, ám azon lesznek, hogy ne szülessen döntés az ügyben. Inkább további konzultációkat tartanának úgy, hogy az idén még semmiképpen se okozzon gondot a vállalatoknak.

A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Szövetsége képviselője vetette fel a jelenleg 18 százalékos társasági adó csökkentését 11-12 százalékra, valamint az iparűzési adó megszüntetését - tudtuk meg. László Csaba pénzügyminiszter válaszában kijelentette: a kormány határozott szándéka mérsékelni nemcsak ezt a két adónemet, hanem minden bérjárulékot, s a vállalati adóterheket összességében is. Ez a folyamat megkezdődött - mondta, példaként említve, hogy az egészségügyi hozzájárulás az idén - első lépésben - 3400 forintra mérséklődött. Ám a költségvetésre tekintettel csak lassan, lépésenként lehet csökkenteni a terheket. Mint mondta: pár hónapja 100 forint kifizetett béren 38 forint volt e teher, most 32.

Ugyancsak panaszként merült fel a fórumon, hogy a kormányzati munka nem eléggé hatékony, s növelni kellene a szakmai színvonalat és a koordinációt egyaránt. Javasolták, hogy a kormány a szolgáltatásait igénybe vevő ügyfélkör visszajelzései segítségével is mérje saját munkáját. Felmerült az is, hogy gond van a vámrendszer működésével; megyénként eltérő a vámbesorolás. Elhangzott továbbá javaslat arra, hogy a kormány támogassa logisztikai központok létrehozását.