Segítség más tagok konzuljaitól

Olyan országokban is számíthat konzuli segítségnyújtásra a magyar turista jövő májustól, ahol hazánknak nincs még tiszteletbeli konzulja sem. Az EU-csatlakozástól kezdve ugyanis a magyar állampolgárokat is megilleti bármely uniós tagállam konzulátusának védelme az ilyen államokban - méghozzá a legtöbb esetben - ha vészhelyzet adódik - gyakorlatilag ingyen.

A közösségi alapszerződés értelmében az unió minden polgárát megilleti bármelyik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelme valamennyi olyan országban, ahol a saját országa nem tart fenn képviseletet. Sőt, ugyanolyan feltételekkel kap segítséget, mintha annak az országnak a polgára lenne, amelynek képviseletéhez fordul. Egy uniós direktíva pedig még azt is megfogalmazza, hogy ilyen esetekben a bajba jutott uniós polgár számára díjmentesen végezzék el a konzuli szolgáltatásokat. Mindez a csatlakozástól kezdve a magyar állampolgárokra is érvényes lesz, hiszen 2004. május 1-jétől automatikusan uniós polgárokká is válunk. A gyakorlatban mindez úgy zajlik majd, hogy a segítségül hívott közösségi tagállam konzulátusa felveszi a kapcsolatot a Külügyminisztériummal (vagy hazánk valamely külföldi képviseletével), és utána már annak döntése alapján jár el, voltaképpen tehát közvetít a magyar hatóság és a magyar állampolgár között. Ez az uniós vívmány főleg olyan tagországok polgárai számára jelenthet sokat, amelyek viszonylag kevés külképviseletet működtetnek - mint például Magyarország. A hazánk által jelenleg fenntartott 97, konzuli feladatokat ellátó külképviselet és a 166 főből álló tiszteletbeli konzuli hálózat közel száz országot lefedetlenül hagy. (A tiszteletbeli konzuloknak ráadásul nincs is joguk például az útlevél elvesztése esetén a hazatérési igazolvány kiadására, ezt is a segítségül hívott uniós tagállam konzulja biztosítja majd a csatlakozás után abban a 32 országban, ahol hazánknak nincs hivatalos képviselete, csak tiszteletbeli konzulja.) Főleg a szubszaharai Afrikában, Dél-Amerikában, a karibi térségben vagy Ázsia egyes részein jelenthet előrelépést a magyar polgárok szemszögéből ez az uniós jog - közölte lapunk érdeklődésére Zanathyné dr. Martin Györgyi, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Magyarország azonban nem csak haszonélvezője lesz ennek a rendszernek, hazánk képviseletei egyes országokban más uniós polgároknak is segítenek majd. Nem minden EU-tagország tart fenn ugyanis képviseletet például Moldovában vagy Mongóliában, Magyarország viszont igen.