Aláírták a csatlakozási szerződést

Athén



A jövő Európája villant föl szerdán, amikor a demokrácia és a kultúra bölcsőjének számító athéni Akropolisz lábainál több mint kétórás ceremónia keretében sor került az EU-ba 2004. május elsejétől bebocsátást nyerő új tagok - közöttük Magyarország - csatlakozási szerződésének aláírására. A ceremónián magyar részről Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter, majd Juhász Endre főtárgyaló látta el kézjegyével a több mint ötezer oldalas dokumentumot és a jegyzőkönyvet. Huszonöt országból 450 millió ember összetartozását szimbolizálta az esemény, amelyen - a hermetikusan lezárt erődítménnyé alakított Zappion és Attalosz Sztoa környékén - több mint tízezer rendőr vigyázott a résztvevők biztonságára, miközben odakint tüntetők tiltakoztak, elsősorban az iraki háború, de az EU kibővítése ellen is.

Régi adósság törlesztéséről beszélt a magyar kormányfő az aláírási ünnepségen, s úgy fogalmazott, "az egységes Európa bátor és bölcs eszméje gyógyírt jelenthet legfájóbb sebeinkre". A magyar diplomácia vezetője arról szólt, hogy az EU-kommunikációban a jövőben várhatóan nagyobb teret kap Magyarország értékeinek bemutatása külföldön, "ezzel is szeretnénk igazolni, hogy nem megyünk üres kézzel az EU-ba" - fogalmazott Kovács László.

Az integráció gerincét a négy alapszabadság - az emberek, a termékek, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása - jelenti, "amint ebbe a keringésbe bekerülünk, Magyarország teljes jogú tagja az Európai Uniónak" - vélekedett Juhász Endre, hazánk főtárgyalója. Egyúttal nem titkolta, a csatlakozási tárgyalásokon "többet reméltünk", ám megítélése szerint a tavaly decemberi koppenhágai csúcson elért kompromisszum összességében jó "csomag".

Magyarországot, hála Luxemburg és Görögország nagylelkűségének, népesebb küldöttség képviselhette az athéni ünnepségen, mint amekkora a hivatalos keret volt. Helyet kapott a delegációban Mádl Ferenc jelenlegi és Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnök, valamint a négy parlamenti frakció vezetője is.

Mádl Ferenc újságíróknak nyilatkozva elsősorban az alapos felkészülésre helyezte a hangsúlyt. "Fontos - mondta -, hogy a mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások támogatása, a környezetvédelem, az infrastruktúra, a regionális és vidékfejlesztés terén átgondolt kezdeményezésekkel alapozzuk meg a csatlakozás sikerét." Göncz Árpád felszabadult örömre s külön "nemzeti programként" az Európai Unióban a jóindulatú, egyenrangú együttműködés előmozdítására biztatott minden majdani magyar EU-polgárt. Orbán Viktor volt miniszterelnök a pillanat történelmi jelentőségére hívta fel a figyelmet, hiszen politikai értelemben a szerdai aláírással Magyarország már tagja lett az integrációnak, még ha jogilag felvételére csak 2004. május elsejével kerül sor. Fontosnak minősítette, hogy addig is "teljes vagy ahhoz hasonló joggal részt vegyünk" az uniós döntések meghozatalában, elsősorban az új közös agrárrendszer esetében, amelynek kialakítása a következő egy évben megtörténhet.

A kétnapos athéni EU-csúcson a csatlakozási szerződések aláírása mellett az integráció jövőjére összpontosul a figyelem. Ennek keretében Valéry Giscard d'Estaing, a konvent elnöke számolt be a politikai és intézményi reformok előkészítésének előrehaladásáról. Az Európai Unió kapcsolatépítésének, kibővülésének távlatait sokatmondóan jelzi, hogy összesen 41 állam és nemzetközi szervezet, a legtöbbje legfelső szinten, az ENSZ részéről pedig Kofi Annan főtitkár tett eleget a soros elnöki feladatokat ellátó Görögország meghívásának.