Alternatív útkeresés: biomassza

A hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatja. Az alternatív források hasznosítása hő- vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítésével, energetikai növénytermesztéssel, a biomassza, a geotermikus energia, a szélenergia felhasználásának növelésével, napkollektorok, illetve napelemek révén valósulhat meg. A támogatásra március eleje óta lehet pályázni.

A megújuló energiaforrások fokozott felhasználása egyben azt is jelenti, hogy alkalmazkodunk az Európai Unió vonatkozó energiapolitikai elképzeléseihez. Az unió elvárásai szerint a jelenlegi tagországoknak 2010-re az összes energiafelhasználáson belül a mostani átlag 6 százalékról 12-re kell növelni a megújuló források arányát. Ez ma nálunk 3,6 százalék, ennek a megkétszerezése a cél 2010-re. Magyarországon a jelenleg termelt villamos energia 0,5 százaléka származik megújuló energiaforrásból, s ez optimista becslések szerint is csak 4-4,5 százalékra nőhet a szóban forgó időszakban, míg az unióban ez az arány már most 15 százalék.

Magyarországon a megújuló energiaforrások közül a biomaszsza hasznosításában mutatkozik a legnagyobb lehetőség, aránya az összes megújulón belül máris 80 százalék. Ennek jó része tűzifa, amiből nagyobb mennyiség az erdőkből már nem vehető ki, előtérbe kerül az energetikai növények termesztése, a faapríték, a szalmabála, a fahulladék, a növényi olajok, illetve mező- és erdőgazdasági melléktermék.

Bohóczky Ferenc, a GKM energetikai főosztályának vezető főtanácsosa szerint az unióhoz való csatlakozásunk során az élelmiszer-termelésre igénybe nem vett, illetve erre alkalmatlan mezőgazdasági területek fontos hasznosítási lehetőségek az energianövények termesztésére. Erre is lehet jelentkezni a tender keretében. Elmondta, hogy a biomassza hasznosításában lakossági, önkormányzati és vállalati pályázókra egyaránt számítanak. Az összes megújuló energiás pályázatra egyébként a lakossági és önkormányzati szférában 140 millió, a vállalkozói szektorban 180 millió forint áll rendelkezésre, ebből még az idén 60, illetve 80 millió forint vehető igénybe, a többit 2004-ben fizetik ki.

A lakosság, az önkormányza-

tok, illetve a kisvállalkozók mellett a nagy hazai erőművek is kísérleteznek a biomassza hasznosításával. Legutóbb a Pannonpower Rt. tette közzé, hogy a tulajdonában lévő pécsi hőerőműben az idén tavasszal megkezdődik a korszerűsítés, és a jelenleg széntüzelésű erőmű két blokkját 2004-től már gázzal fűtik, egy blokkban pedig biomasszából nyerik az energiát. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy erőművi méretekben először Pécsett használják energiaforrásként a biomasszát. (Kísérleti jellegű termelés már folyik az amerikai AES tulajdonában lévő kazincbarcikai létesítményben és a Bakonyi Erőmű Rt. ajkai erőművében.) De más, főleg dunántúli vállalkozások is igyekszenek hasznosítani a biomasszát. Így például a Zala megyei Pusztamagyaródon terveznek faipari parkot és biomassza-fűtőművet a fafeldolgozás hulladékából és az erdőkből kikerülő tűzifából. A másik helyszín Körmend, ahol a testvérváros, a burgenlandi Güssing tapasztalatait átvéve akarnak faaprítékot hasznosító fűtőművet építeni.