Befektetővonzó agrárium
A város és a gazdasági ágazatok látványosabb fejlődésének több országos nagyberuházás is feltétele, így többek között a 44-es főút Szarvast és Békésszentandrást elkerülő szakaszának megépülése. Annál is inkább, mivel az ország egybefüggő természeti egységét szeli át a nemzetközi tranzitforgalom az elhúzódó balkáni rendezés miatt. Az infrastruktúra területén a csatornázottságban és a szennyvízrendezésben marad el a város a hasonló méretű és prosperitású magyarországi településektől. Bár igen kiemelkedő a városban a telefonellátottság, a digitális információtechnika gyors fejlődését csak akkor képes Szarvas gazdasága fogadni, ha fokozottabban korszerűsödik.
Vezető ágazat az agrár-élelmiszeripar és a hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztés. A ma még kételyeket megfogalmazó ágazati szereplők hosszú távon nyertesei lesznek az EU-csatlakozásnak, hiszen Szarvasnak kiemelkedőek az adottságai. A tudományos életben és kutatás-fejlesztésben olyan nemzetközi szinten is elismert intézetek működnek, mint a Szarvasi Haltenyésztési és Öntözési Kutató Intézet, vagy a jogilag önálló Tessedik Sámuel Főiskola és mezőgazdasági kara. Az itteni szellemi műhelyek szintén erősítik a helyi agrárium országos átlagnál jóval gyorsabb modernizációját. Ellentétben több településsel, itt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljes vertikuma megtalálható, az alapanyag-termeléstől a kereskedelemig bezárólag. Az egyre szélesedő hazai és nemzetközi tudományos és üzleti kapcsolatok közvetetten a város ismertségét erősítik, aminek hatása egy erősebb befektetői és turisztikai érdeklődésben is nyomon követhető.
Az ágazati gondok ellenére is elmondható, hogy Szarvason stabilizálódott az agrártermelők és -feldolgozók köre. Új piacokat szereztek, és új technológiákat alkalmaznak. Szarvason több, szellemi tudásra épülő agrárvállalkozás indult gyors fejlődésnek, a kutatói és nemesítési tevékenységgel foglalkozó társaságok előtt a világ minden kontinensének piaca nyitott. Nem véletlen tehát, hogy a külföldi nagybefektetők is az agráriumban jelentek meg a kilencvenes évek elején. Az egyesült államokbeli Pioneer Hi-Bred több milliárd forint beruházásból Európa legnagyobb és legkorszerűbb üzemét építette fel Szarvason zöldmezős beruházás keretében. Szintén külföldi tőke segítségével erősödött meg a Gallicoop Rt., amely néhány év alatt a régió vezető pulykavágóhídja és -feldolgozó üzeme lett.
A szarvasi mezőgazdasági alapanyagokra alapozva több feldolgozóüzem is létesült. Az erős tejtermelő gazdaságok környezetében speciális profilú gyártók telepedtek meg. Itt található például a mozzarella sajtok hazai gyártásában vezető feldolgozóüzem.
A döntően szövetkezeti szektorra épülő, ma már többszereplős könnyű- és fémipar közelíti korábbi teljesítményét. A valamikori vezető vasipari szövetkezet ma a város legnagyobb foglalkoztatója, a termelés és a technológia folyamatos modernizációja mellett.
A bútoripar és a kereskedem szegmenseit új és újjáalakuló vállalkozások fedik le. A könnyűiparban meghatározó konfekcionálás ma válsággal küszködik, az ágazatot reprezentáló Szirén szövetkezetet is érzékenyen érintették a hazai makrogazdasági környezet változása és a kedvezőtlen nemzetközi trendek. Mindezek ellenére az itt található és várhatóan felszabaduló munkaerő egy részére építve hamarosan egy svájci befektető települ a városi ipari parkba.
A Körösök völgye legszebb részén fekszik Szarvas, a holtágakkal körülölelt kisvárost egyre több külföldi és hazai turista keresi fel, amit a statisztikai adatok is visszaigazolnak. Országosan egyedülálló természetvédelmi területei, mint például az arborétum, vagy a cserebökényi természetvédelmi körzet önmagukban is erős vonzerővel bírnak. A város turisztikai erejét növeli gyógyhatású termálvize. A most újjáépülő fürdő a hozzá kapcsolódó gyógyászati részekkel igen vonzó turisztikai szolgáltatásokat kínál. A város központjában található, jelenleg befektetőre váró patinás Árpád Szálló a fürdővel együtt a magyarországi gyógyturizmus kisebb, de figyelemre érdemes része lehet.
A város és a gazdasági élet szereplői között kialakult egy széles körű kommunikációs kapcsolat, ennek hatása a gazdasági életben is érzékelhető. A városban megvalósuló beruházások döntő hányada egyben a gazdasági és tudományos élet előtt is új lehetőségeket nyit. Szarvas és a tudományos élet szereplői, valamint a vállalkozások a megyei átlaghoz képest felkészültebbek a pályázati forrásszerzésre, s ez a tudás az EU-csatlakozást követően még inkább felértékelődik.
