Beszámolt az MNB
Az MNB célja: a 2004. május 1-jei EU-csatlakozás időpontjáig a bankrendszert terhelő jövedelemelvonás megszűnjön - áll az MNB első negyedéves beszámolójában. Ennek megfelelően január 1-jétől 50 bázisponttal, 5,75 százalékra növelte a kötelező tartalékok után fizetett kamatot, ez a mai 6,5 százalékos jegybanki alapkamat és az 5 százalékos tartalékráta mellett 4 bázispontos jövedelemelvonást eredményez.
Az MNB jogszabály-előkészítő tevékenységénél szorgalmazza a pozitív listás adós- és hitel-nyilvántartási rendszer létrehozását. A hitelintézeti törvény tervezett módosításától a pénzügyi közvetítőrendszer további stabilizálódását, a tőke-piaci és az új biztosítási törvénytervezettől a verseny erősödését, a tőke-, biztosítási piacok nemzetközivé válását várhatjuk - a határon túli átnyúlás szabályainak figyelembevételével.
A január eleji árfolyamsáv elleni spekulációnak két hatása már ma is megjelenik a monetáris irányításban. Az MNB már 2003 februárjában bejelentette, hogy az idei maximum 4,5 százalékos inflációs cél helyett a 2004-es, 3,5š1 százalékos cél elérésére koncentrál. A jegybanki döntés mögött a transzmissziós mechanizmus hossza (a jegybanki döntések begyűrűzésének ideje), illetve az újabb spekuláció elkerülése érdekében szükséges gyengébb forint áll. Egyébként a nyomott világgazdasági környezet, az alacsony olaj- és élelmiszerárak miatt a 2003-as cél teljesülésének valószínűsége is megnőtt.
A spekuláció másik hatása az ország devizatartalékainak drasztikus emelkedése volt, a január eleji 9,92 milliárd eurót további 5 milliárdos vásárlással volt kénytelen a jegybank néhány nap leforgása alatt gyarapítani. A spekulációt követő intézkedések kapcsán ma az ország devizatartalékai 12,534 milliárd eurót tesznek ki. (NV)
